Payr Sándor: Fábri Gergely dunántúli evangélikus püspök és az 1751. évi vallási zavargás Vadosfán. Egyháztörténeti monográfia. Budapest 1894. (A Luther-Társaság XIX. kiadványa)

III. Fábrinak vadosfai lelkészi működése és első szereplése az egyházkerületben. Gróf Zichy Ferencz, győri püspök egyházlátogatása Vadosfán.

III. Fábrinak vadosfai lelkészi működése és elsó szereplése az egyházkerületben. Gróf Zichy Ferencz győri püspök egyházlátogatása Vadosfán. Győri oktatói hivatalát 1737. évi máj. 23-kán cserélte fel Fábri a vadosfai papsággal. Vadosfa Sopronmegyében,*) mint u. n. artikuláris hely, azon szerencsés egyházak közé tartozott ezen időben, a melyeknek szabad és nyilvános vallásgyakoiiata az 1681. évi soproni országgyűlés 26. czikkelyében volt biztosítva. Nem is csoda, ha az ilyen egyház — bár még oly kicsiny és félreeső helyre szorult legyen is — messze vidékről felkeresett templomával egy-egy kis Mekkája lön a megyebeli üldözött evang. lakosságnak s így nagyobb tekintélyre tevén szert, szebb virágzásnak is indult. Az anyaegyház körül fekvő helységekben: Mihályin, Gyórón, Kisfaludon, Tót-Kereszturon, Zsebeházán, Potyondon, Hövejen, Himódon, Viczán, Vágón stb. sokan éltek elszórtan evang. hitrokonok.**) És ha egy ilyen tekinté*) A nagy és kis Rába között elterülő termékeny síkságon az u. n. Rábaközben, Mihályi mellett. **) Sőt ez időben a katolikusok által elfoglalt Szent-András, Sobor, Egyed, Vásárosfalu, Edve, Beled, Németi, Farad, Jobbaháza, Szili-Sárkány, Pásztori, Rába-Pordány és Bodonhely szétvert nyája is Vadosfától várta lelki vigasztalását. (Károlyi István fő- és Tóth János alesperes által aláirt 1725. évi jegyzék másolata szerint. Hrabovszky, Scrin. antiqu. Tomus XIII. Nr. 2.)