Payr Sándor: Fábri Gergely dunántúli evangélikus püspök és az 1751. évi vallási zavargás Vadosfán. Egyháztörténeti monográfia. Budapest 1894. (A Luther-Társaság XIX. kiadványa)

II. Fábri származása, tanuló évei és győri tanársága

Az 1731. évi febr. 14-én még* külföldön vette Fábri a győri gyülekezet meghívó levelét, mely őt Perlaky utódjául és valószínűleg ennek ajánlatára diakónusnak és konrektornak hivta meg az iskolához. Ezen állását elfoglalandó Fábri előbb magát még Vittenbergben Abicht György főszuperitendens által 1731. ápr. 3-án felszenteld tette*) s igy mint felavatott lelkész tért vissza három évi távollét után hazájába. Már a következő 1732. évi aug, 27-én első rektor (rector gymnasii) lőn ugyancsak Győrött Szászky után s diakonusi tisztét továbbra is megtartotta. **) A győri iskola, a melynek élén most öt évnél to-> vább Fábri állott, 1749-ben történt elvételéig a legjobb hirben állott és sünien látogatta azt a tanuló ifjúság. ***) Ugy látjuk, hogy a 18. század első felében a legjelesebb tanerők működtek itt s az itteni tanárkodás mintegy előiskolája volt a kerület első papjainak és püspökeinek. Itt voltak például tanárok Tóth SipJcovit.s János (1707. máj. 13-tól 1709. márcz. 4-ig), Vásonyi Márton, (később Telekesi Török István udvari papja Egyeden s majd vadosfai lelkész), Sartorius János (a jeles nemescsoói pap 1723. szept. 10-től) Szászky Tomka János (1732-ig), Perlaky József (1728—1731-ig), Fábri Gergely (1731—1737) s ez után még Torkos József (a ké*) Fekete István óta nem levén a kerületnek püspöke a dunántúli papjelöltek vagy más kerületek püspökeihez voltak utalva vagy még külföldön avatta fel őket valamelyik német szuperintendens. Ez állapot sok bajt és költséget okozott a kerületnek. **) Hrabovszky fentebb idézett Presbyterologia cz. életrajz gyűjteményének adatai szerint. ***) „Erat Jaurini a longis jam temporibus celebris Evangelicorum schola, ubi copiosa admodum Juventus ad superiora praeparabatur" — mondja Schmal. De vita superint. 191. 1.