Payr Sándor: Luther és a magyarok. Budapest 1930. (A Luther-Könyvtár és Múzeum füzetei 17.)

morva Leisentritt János budissini kanonok vette át énekeskönyvébe 1567-ben Luther énekeit latin és német nyelven s Bogisichék nagy tévedéssel ezt tartották az eredetinek. Luthert itt az a kettős dicsőség érte, hogy ezt a szép karácsonyi énekét nem csak a német katholikusok, hanem a Cantus Catholici kötetébe a magyar jezsuiták is felvették. Sőt Bogisich még 1886-ban is díszes hangjegyekkel közölte s a dallamát is megdicsérte.

1

) Újabban Sántha Károly, sőt Kozma Andor is lefordította Luthernek ezt a kedves énekét (A magas mennyből jöttem én)

?

2

) Szegedi Gergely könyvéig (1569) Luthernek 11 énekét vették át a magyarok. A XVIII. században pedig a „Zengedező Mennyei Kar" című énekeskönyvben, az evangélikus énekek eme régi vastag törzskönyvében

8

) ez a szám 22-re emelkedett. Ez már tekintélyes szám, Luther összes énekeinek kétharmada. Azóta egy magyar énekeskönyvben sem volt, de az újabb német énekeskönyvekben sincs Luthernek ennyi éneke. Legújabb énekeskönyvünkben tíz éneke van Luthernek. A reformáció négyszázados jubileuma alkalmából Kozma Andor, Torkos László, Hegedűs István, Zempléni Árpád is megkísérelték Luther énekeit lefordítani. Székács. Perlaky, Karsay, Győry Vilmos, Sántha, Gsengey, Masznyik, Vietorisz fordításai már régebben ismeretesek voltak. De nem csak énekköltészetével, hanem zeneművészetével is lebilincselte Luther a magyarokat. Fel van jegyezve, hogy már a sziléziai Stolzer Tamás is, II. Lajos és Mária királyné udvari zenésze Budán motette formájában figurális zenét írt Luthernek „Noli aemulari" kezdetű zsoltárfordításához.

4

) És Luther is már 1528-ban és 1529-ben felvette énekeskönyveibe Mária királyné híres énekét (Ma-Ri-A versfőkkel) a saját külön szép dallamával. Erről az énekről Brandenburgi György írta 1529. jan. 15-én Ansbach városának: „Wir schikken euch auch hier innen verschlossen ein Lied, das des königs Swester Konigin Maria wider iren bruder gemacht, da er ir einen Cristlichen prediger verjagt hat."

6

) *) Bogisich, Szegedi F. L. egri püspök énekeskönyve. Bp. 1886. 51. 1. Lásd: Payr S. Luther és az egyházi ének 32. 1. *) Ösvény 1920. évf. 195. 1. 3

) Dunántúl ezt a nép Ó-graduálnak nevezi még ma is. 4

) Köstlin A. H. Musikgesch. 306. Századok 1906. 552. Fogel J. II. Lajos udvara 87. Payr. S. Luther és az egyházi ének 19. 1. 5

) Kolde Th. Georg v. Brand und das Glaubenslied der Königin Maria von Ungarn. Beitr. zur bayer. Kirchgesch. 1895. 82. I. Payr S. Mária a hum. magyar királyné 17. 1.