Payr Sándor: Luther és a magyarok. Budapest 1930. (A Luther-Könyvtár és Múzeum füzetei 17.)
ez a tanítvány is, miként egykor János apostolról hitték, nem hal meg/) Egyik magyar tanítványa valami növénymagot vitt ki Luthernek Wittenbergbe. A reformátor a házi kertjébe ültette el s mandragorának tartotta, amilyennek bogyójából adott egykor Rákhel Leának (I. Móz. 30, 14.). Más magyar ifjak pedig híreket, anekdotákat hoztak neki Magyarországból. Ilyen volt az, hogy egyik magyar püspök azzal biztatta a katonákat, hogy csak küzdjenek bátran a török ellen, mert ha elesnek is, még azon a napon az Úrral fognak a mennyországban együtt vacsorálni. Maga a püspök azonban elfutott a török elől. S midőn a katonák ezért kérdőre vonták, azt felelte: „Ügy ám, édes fiaim, de én ma nem vacsorálok, én ma böjtölök". Ezt Luther mint magyar anekdotát beszélte el. 2 ) De legtöbbet mond Luthernek Dévai Mátyáshoz, a magyar Lutherhez való viszonya. Amit idősb Révész Imre, Dévai első életírója, még kétségbe vont, hogy Dévainak Luther házában lett volna ingyenes asztala és szállása, azt hiteles forrásból a Protestáns Szemle jubiláris füzetében (1917), azt hiszem, meggyőzően bebizonyítottam. Aurifaber János, Luther egyik asztaltársa ugyanis az „Asztali beszédek" első kiadásának (Eisleben 1566.) vastag kötetében mint Luther szájából hallott esetet mondja el, hogy volt Wittenbergben Luthernek egy asztaltársa (Tischgänger), Dévay Mátyás (de Vay) nevű, egy magyar, aki Luther házában lakott is Wittenbergben". És Luther mondta el Aurifaber szerint azt az érdekes eseményt is, amit id. Révész szintén csak egyházi mondának minősített, hogy János király helytartója Budán puskaporos hordókkal tette próbára Dévainak és papi ellenfelének hitét és lelki bátorságát. Csengey Gusztáv „A budai párbaj" című szép versében (lásd: Hárfahangok 206. 1.) írta meg ezt s többé nem szabad a mondák sorába helyeznünk, mert Luther 1546-ban, kevéssel halála előtt mondta el s bizonyára a magyaroktól, valószínűleg magától Dévaitól hallotta. 3 ) Dévairól itt nagy dicsérettel szól Luther. Látszik, hogy mennyire szívébe fogadta őt. Dévai példájával bizonyítja Luther, hogy az igaz keresztyének az evangéliom ') Skaricza—Faragó, Szegedi Kiss I. élete. 10., 17., 00., 63. Pavr S. i. m. 25. 1. s ) Loesche G. Analecta Luth. et Melanthoniana 379. 1. és Kroker, Luthers Tischreden in der Mathesiusschen Sammlung. 385. 3 ) Lásd Payr S. Dévay Mátyás Luther Márton házában. Prot. Szemle 1917. 632—642. Lauterbach feljegyzését Stangwald, Seinecker, Förstemann és Bindseil is közlik, valamint Thoma Albert Bora Katalin életrajzában.
