Payr Sándor: A balfi paplak és a két balfi papfi Amerikában. Történeti elbeszélés egy evangélikus papi család életéből. Budapest 1929.

A balfi paplak és a két balfi papfi Amerikában - IV. Nagy küzdelmek az új világban. A világosi fegyverletételután a második papfi is Amerikába menekül.

Biztos állást nem lelve, a 25 éves ifjú kénytelenségből végre is katonának állott be. Az Egyesült Államoknak Mexikóval volt ekkor háborúja Texas területe miatt. Ebben vett részt és kétévi katonáskodás után végkielégítésül 160 holdnyi műveletlen földet kapott. Fél angol mérföld volt a hoszsza s ugyanannyi a szélessége. Szabadon választhatott 5—6 lábnyi magas buja fűvel benőtt praerie vagy pedig a rengeteg őserdő között. Míg csak igazolópapírjait megkapta, addig is óriási utakat kellett bejárnia. 1849 tavaszán írta szüleinek, hogy New-Yorkban a világoskék egyenruhát letévén, vasúton, hajón és gyalog járta be Albany, Detroit, Washington, Chicago stb. vidékét. Pénze elfogyott s mivel a hosszú gyaloglásban lába is kisebesedett, Delphi városában Indiana államban egy papírmalomban vállalt munkát. Végre megjöttek iratai. Michigan államban a klímát zordnak találta. S így végre is Illinois állam Madison kerületében Highland városkához kétórányira választotta ki birtokát. Az volt ránézve döntő, hogy e városban német lutheránus templom is volt, a katholikus és methodista mellett. Ugyanitt orvos, postahivatal és mindenféle iparos is volt a városban. Saint Louis volt a nagyobb piacuk és vasút is volt épülőben. Highland lakói csupa németek és svájciak voltak. A szomszédja Strobel András, a bádeni nagyhercegségből való. De micsoda óriási munka lesz az ősi prairiet feltörni. A szántáshoz ekére, állatokra, beruházásra és munkaerőre is van szükség. Honnan veszi ezt a szegény ember? Ekkor 1849. elején kapta Sommer newyorki barátjának közvetítésével az első levelet hazulról. Amint apja és anyja kézírását meglátta, ez volt az első eset, írja, hogy Amerikában könnyezett. Válaszában ő is ,,az édesanyák legjobbikának" az ég áldását küldi. S válaszul írt levelében elfoglalt birtokát, ha valami emberi dolog történne vele (hiszen most is térdig a vízben gázolva tett meg egy nagyobb utat), az amerikai új törvény értelmében, hivatalos formában szüleire hagyja. íme, már most is a szülein akart segíteni. Nevét angolosan, e-betüvel Payernek kezdte írni. Az angolban ez így „fizetőt" jelent. Ez a név, úgymond, megilleti, mert soha senkinek sem maradt adósa. E levelében írja, hogy most mindenki Kaliforniáról beszél, hol nagy bőségben lelik az aranyat. De Saint Louishoz 2200 angol mérföldre van és 170 dollárba kerül az útiköltség. Ügy látszik, hazulról mások is ki akartak vándorolni, mert azt ajánlja, hogy Brémából vagy Havreból csak áprilistól júliusig induljanak, de ősszel vagy télen semmi esetre. A hajódíj «35—40 dollár a fedélzetközben, hol úgy van az ember, mint valamely sötét pincében. De az angol nyelv ismerete nélkül ne-