Payr Sándor: A magyar protestáns papi öltöny története. Sopron 1935.
Harmadik időszak.A vallási megújhodás kora és az újabb idők. - II. A reformátusok papi ruhája.
1816 - 19. „hosszú dolmányban és palástban fogadták a prédikátorok". 74 A pápai ref. kollégiumban, hol a nagyobb diákok Tóth Ferenc szerint régi idők óta mindig reverendát (tóga, longa) viseltek, a negyvenes években e ruha miatt viszály és szakadás állott be. Szinnyey említi Gondol Dánielnek, Tarczy Lajos pártfogolnának az életrajzában, hogy Gondol Pápán a reverendaellenes pártnak a vezetője volt. Fáy András, mint fentebb láttuk, az óramutatóban (Pest 1842) külföldi példákra hivatkozva egyáltalán nem kívánja, hogy a lelkészeknek külön hivatalos ruhája legyen. Kármán József ujverbászi ref. német lelkész is felpanaszolja, hogy „mintegy 25 év (a Bach-korszak) óta a református paplakokból a reverenda elrepült s evvel sokaknál a reverentia is. Jelenleg (1878-ban) legtöbb református lelkész az istentisztelet alkalmával csak palástot visel. De ez a palást annyi, mint semmi, ez csak olyan lóggó öltözetforma s a nagy néptömeg s az úgynevezett uri publikum által sem tekintetik valódi papi öltözetnek". Kármán is, mint Garzó és Baksay, valami Lutherrock-félét javasol a református lelkészeknek is. Széli Farkas 1863. a Vasárnapi Újságban a ref. papok régi öltözetéről írván, e szavakkal fejezi be értekezését: „A kor hozta magával, hogy nemzeti viseletünk újra feltámadjon halottaiból. Papjaink termetén is ott látjuk most már ismét magyar ruhánkat, ők mint népatyák ebben is követésre méltó példával mennek előre, látván, így és nem máskép cselekesznek okosan." De vájjon a nemzeti ruhával összhangzásba tudták-e hozni a papi ruha egyházias komolyságát és méltóságát? Eltakarta-e a palást azt, ami nem volt látni való ? 75 Boross Mihály az ismert iró és fejérmegyei alispán már 1872. a pesti egyházi lapban az atilla helyett a reverendát ajánlotta. De lehurrogták. Már 1820 óta, de még inkább 1848-tól kezdve viselték nagyobb diákok és lelkészek reverenda helyett az atillát. 1830 táján a magyarosított tóga is szokásba jött gombkötő munkával a bokáig. De ez is az atillának engedett helyet. A tiszáninneni kerület a 48-as évek hatása alatt hivatalosan is megengedte, hogy a theologusok és a lelkészek tóga vagy reverenda helyett atillát viselhetnek. De Miskolcon a hívek ellentmondottak s megkövetelték, hogy lelkészeik továbbra is reverendát viseljenek s kénytelenek voltak ezt újra felvenni. 76 Voltak a ref. egyházban is, kik a magok ízlése szerint kezdeményeztek külön papi ruhát. Egy gömöri ref. lelkésznek nagyon megtetszett Witsius Hermán leydeni tudósnak nem csak a theologiája, hanem ä ruhája is. És 1849-ben e szerint készít 74 Peleskey S. A viski ref. egyház tört. Beregszász 1925. 17. 1. Báthori G. egyházlátog. Prot. Eh. és Isk. Lap 1885. 266., 301. 75 Szinnyey, Magyar írók III. 1288. Kármán J. Prot. Eh. Isk. Lap. 1878. 370. Széli F. Vas. Újság 1863. 205. I. 76 Papi egyenruha a magyar ref. egyházban. Névtelen (t. jelzésű) cikk Prot. Eh. Isk. Lap 1881. 956.
