Payr Sándor: A magyar protestáns papi öltöny története. Sopron 1935.

Első időszak. A papi öltöny a reformáció és az orthodoxia korában. - II. A magyar reformátusok papi ruhája.

zsebkiadás 1844. a nagyobb két kötetes 1854) fordul elő (talán először) die Bäffchen „többes" magyar jelentése: „Mózes táblácskái". Ballagi Bloch néven előbb izraelita volt. Vájjon nem épen zsidó atyánkfiai hozták e forgalomba ezt az elnevezést? Lőw Lipót és fia Emánuel szegedi rabbik a Luther-talárhoz hasonló ruhájukon és a baretten kívül ilyen Mózestáblát is viseltek. Valamint ma a felső ház zsidó rabbi tagja is. Vagy talán magyar ember gondolt élénk fantáziával a két fehér nyakravaló táblácska láttára a bibliai két törvénytáblára és nevezte el azokat Mózestábláknak ? Stráner Vilmos dr. a gyakorlati theologia volt tanára mindenképen tiltakozott, hogy az evang. lelkészek nyakravalóját Mózestáblának nevezzék, mert hiszen ők mint az újszövetségi evangélium hirdetői, nem oly felettébb szerelmesek az Ószövetségbe. II. A magyar reformátusok papi ruhája. A reformátusok a papi ruházat dolgában is radikálisabban jártak el, mint az evangélikusok. Zwingli ugyan viselte még a tudósok talárját, de nem követelt a lelkészek számára külön hivatalos ruhát. Hazánkban az 1562. évi debrecen-egervölgyi hitvallás (Melíusz és Szegedi Gergely műve) az ószövetségi áldozatokkal együtt az ároni ruhákat is elveti. „Krisztus, az apostolok és próféták - mondja az ároni öltözetekről szóló szakasz — közönséges ruhát viseltek még mikor a sakramentomokat kiszolgáltatták is, és így most is viselhetnek a papok tisztességes ruházatot, közönséges öltözetet." Draskovich püspök feljelentését Kálmáncsehi ruhájáról láttuk már fentebb. Az 1567. évi debreceni zsinat már egyes túlzások ellen is felémelte szavát. Ennek latin hitvallása mondja: „Kárhoztatjuk a templomok, harangok, egyházi énekek, pásztori és szokott öltözetek eltörlőit. Mert a pápaságban mindezekre nézve csak a visszaélést kárhoztattuk." E hitvallás szerint az úrvacsora kiosztásakor is „közönséges, tisztességes ruhát kell használni, mint amilyent az emberek közt s a szent szolgálaton kívül is használunk s kerülnünk kell az ároni és pápistás öltözeteket... Tisztességes, közönséges polgári, nem pedig babonás és bohóc öltözetet kell használnunk a Krisztus és az apostolok példájára. Istentelenül fecsegnek az Interimpártolók, kik a mózesi és ároni öltözeteket, oltárokat, egyéb eszközöket, ezen emberi hagyományokat... a kovásztalan miseáldozatot közönyös dolgoknak nevezik, amelyekkel élni vagy nem élni egyformán szabad". (Kiss A. i. m. 152., 475., 516., 518.) Meliusz Péter és a debreceniek e szerint ismerték az Interimek miatt Németországban folyt vitákat. És így bizonyára a magyar evangélikusok között is felmerült ez a kérdés a papi ruhákra vonatkozólag is. De nincs nyoma, hogy nálunk nagyobb hullámokat vert volna. Az albát és a többi miseruhát a magyar