Payr Sándor: A magyar protestáns papi öltöny története. Sopron 1935.
Első időszak. A papi öltöny a reformáció és az orthodoxia korában.
A papi öltöny a reformáció és az orthodoxia korában. Már a zsidó papságnak is megvolt a külön öltözete, de a keresztyén papok nem ezt vették át. Az ősi egyház papi ruhája, neve és alakja szerint inkább az ókor világi öltözetével mutat megegyezést vagy legalább is rokonságot: alba, casula, vestis talaris, tóga, tunica etc. Kétségtelen, hogy a papságnak külön ruhája volt. Még a laikusok is templomba menve más ruhát vettek fel. Alexandriai Kelemen „Paedagogos" című müvében (3,11.) megrója a keresztyéneket, kik „a templomból kilépve ruhájokkal együtt erkölcseiket is változtatják, a templomban mutatott méltóságuk és komolyságuk helyett azután mindenféle könnyelműséget engednek meg magoknak". Annál inkább elvárták tehát a külön ruhát a klérustól. Hieronymus mondja: „Nem léphetünk mindennapi és bármiféle használatra rendelt közönséges ruhákban a templomba, hanem tiszta lelkiismerettel és tiszta ruhákban kell az Urnák titkait végeznünk. Az isteni vallásnak más ruházata van a templomban és más a közönséges használatban és az életben". (Comment in Ezech. c. 44.) Nem fedi tehát a teljes igazságot Walafrid Strabo reichenaui apát (f849) középkori nyilatkozata: „Primis temporibus communi indumento missas agebant". (De reb. eccl. c. 24.) Képben a legrégibb papi ruhát a konstantinápolyi Hagia Sophia mozaikképén láthatni s ez a VI. század második feléből való. 2 A reformáció korában némelyek megtartották, mások elvetették a régi papi ruhákat. Ez utóbbiak eljárását sem lehet csodálni, mert hiszen a papi ruha szorosan összefüggött a miseáldozattal. Legkíméletlenebbek voltak e téren Karlstadt és a rajongók, elvetették a papi ruhát a reformátusok is, bár Zwinglinek és Kálvinnak még Lutheréhez hasonló papi ruhája volt. Néhol a szegénység is oka volt, hogy a lelkészek külön papi ruhát nem csináltathattak. 2 Rietschel G. Lehrbuch der Liturgik. Berlin 1900. I. 148. Róni, kath. szertartástani képek. Hitokt. érseki felügyelőség. Bpest. 1910.
