Payr Sándor: A magyar protestáns papi öltöny története. Sopron 1935.
Második időszak.A pietizmus és a felvilágosodás kora - II. A reformátusok papi ruhája.
mikor már az országban a magyar ruha volt a divat. A három éven felüli diákok bokáig érő ruhát, mely tógának vagy longának neveztetik, viseltek a templomban, iskolában, vizsgálaton, papolásnál és a tanárokhoz menve. Az 1804. évi törvényeik szerint is csak hosszú, a mellen összegombolható mentében, tógában, longában volt szabad a diákoknak a városba kimenni. Tóth Ferenc szerint is a pápai kollégiumbeli deákoknak eleitől fogva földig érő és begombolt magyar papidolmány volt az öltözete, melyet ők reverendának hívnak. Keresztesi József szalacsi lelkész, volt debreceni diák feljegyzése szerint pedig a debreceni kollégiumban: „1774. d. 6. Maj. kezdették munkálódni a consistoriumban a zöld tóga és sinkó (bárány- vagy nyestbőrrel bevont magas süveg) eltörültetését, melyeknek bucsuzását distichonokban adtam elő. Palástot engedett a consistorium a tóga helyett, melyben májustól decemberig jártunk is ; de ez is megtiltatván, köpönyegben. Ez rútnak ítéltetvén, 1775. a zöld tóga helyett fekete engedtetett, oly különbséggel, hogy az elein sas ne legyen zsinórból *, a sinkó helyett kalap (háromszögletű) állott fel és nyakravalót is engedtek viselni, de a csizma patkóra hagyatott. 0 sancta simplicitas!" Szintén Keresztesi jegyzi naplójába 1803-ban: „A debreceni diákoknak eddig való ruhájokat, ú. m. a rókás hosszú mentét, a kapcsos dolmányt, a fekete tógát a consistorium eltörölte ez őszön s gombos fekete papi magyar dolmány formát rendelt mind télre, mind nyárra." 57 A II. József halála után divatba jött magyar viselet hatással volt a papi ruhára is. Az érmellyéki ref. esperesség, midőn 1790. május 19, Hunyady Ferenc debreceni, Héczei Dániel peéri és Keresztesi József szalacsi lelkészeket Budára (s ha szükség Bécsbe is) küldötte, hogy Bethlen Gábornak a papok nemességéről szóló 1629. évi diplomáját II. Lipót által is megerősíttessék, az Instructióba irattá: „Az illendőség kívánja, hogy magyar papi öltözetben menjenek." S Héczei és Keresztesi erre az útra Debrecenben csináltattak „hosszú dolmányt, nadrágot és topánkát." Hosszú fekete gombos magyar dolmány (reverenda) volt ez. Keresztesi okt. 1-én Bécsben gróf Teleki Sámuel kancellárnál levén ebéden, a szintén jelen volt báró Wesselényi Farkas azon csudálkozott, hogy Keresztesi Bécsben magyar papi ruhában szokott járni. De Teleki nagyon helybenhagyta s azt javasolta, hogy ezután is úgy legyen. 58 A budai zsinaton 1791. amint Szeberényi műve említi, a ref. lelkészek a r. kath. papok módjára reverendát viseltek (I. m. 28. 1.). Nagy Géza és Nemes Mihály „A magyar viseletek tör57 Kiss B. Széli F. i. h. 205. 1. A pataki diákviseletről. G. J. Spataki Ref. Lapok 1931. 66. ,Tóth F. i. m. 237. 1. Keresztesi J. naplója, Pest 1868. 4. és 397. 1. Prot. Árvaházi Naptár 1900. 76. A régi debreceni deákok 4 képpel. 58 Keresztesi J. naplója 233. és 328. Héczei D. naplója. M. Prot. Ehtört. Adattár V. 183. 1.
