Payr Sándor: A magyar protestáns papi öltöny története. Sopron 1935.

Első időszak. A papi öltöny a reformáció és az orthodoxia korában. - II. A magyar reformátusok papi ruhája.

„Távoztassák el (a lelkészek) a fényűzést, a költséges ruházkodást, a szokatlan viseletet . . . tisztükhöz és személyük méltóságához illő ruházatban járjanak". A karthágói 4-ik zsinat 45-ik kánona is így szól: „A pap hivatali állását mind öltözetében, mind járásában kimutassa s azért sem ruházatában, sem lábbelijében fényt ne keressen". Samarjai János dunántúli püspök még a pápista ruhától is féltette papjait, azért tiltakozott a lelkészavatásnál a kenet, pilisnyírás és fehér kámzsa (alba) ellen.

35 A zempléni ref. egyházmegye jegyzőkönyvében 1632. írja az esperes: „Az patkós csizmát interdicáltam az Minístereknek és az Kádos mentét, hogy kíki tisztéhez illendő ruhában járjon". Ugyanott: „1663. Esperes úr jelenti, hogy a Politikusok némely Prédikátoroknak illetlen öltözetekben, nevezetesen a Miszíri gallérú öltözetekben, minemű a Soóri uramé etc. Item, hogy a Predikátornék sárga csizmát, klárist viselnek. Delib. illendő, hogy akiknek katonagallérjuk vagyon, akár Pap, akár Mester legyen, elvessék. A Predikátornék is a klárist és sárga csízmát letegyék".

36 A pápai és sárospataki nagyobb diákok, az úgynevezett tógátusok, már igen korán hosszú fekete tógát viseltek, melyet forrásaink longa és reverenda néven is emlegetnek. A debreceni nagy diákok Bethlen Gábor rendeletére 1624 óta zöld tógát viseltek sárgazsinóros kihányassál (díszítéssel). Ilyenbe öltöztette Debrecen a diákjait újabban is a tiszteletbeli doktorok^ felavatásakor. A debreceni diákok viseletét közli a Prot. Arvaházi Naptár 1900. 76. 1. (Lásd Cserna K. rajzát is: Deák és senior a XVII. században. Nagyenyedi Album 191.) Feltűnő ezzel szemben, hogy a debreceni zsinat 1630. a lelkészeknek épen a zöldszínű tóga viselését tiltotta meg: Toga viridis ferreique coloris, mayzer köpönyeg ungarice vocata. Csepregen is az evangélikusok 1625. a zöld maiszner (meisseni) ruhát tiltották meg. Megtiltották ekkor Debrecenben a csizmákat, az öreg kapcsokkal díszített mentéket és az aranyos gallérokat is.

37 A nagyenyedi zsinat is 1642. a fényűzés ellen küzd: „Aki egyházi személyekhez nem illő öltözetet hord, p. o. bársonyt, vagy ahhoz hasonlót, nyest kalpagot sat. ezek vétessenek el tőlük. Ugyanezen büntetés érje a papok feleségeit, ha köntöseiket arany- és ezüstkapcsokkal cifrázzák, vagy nyakokra gyöngyöket, csattokat raknak, vagy a kőzdi vartól eltérő csizmákat viselnek." (Pokoly J. Erd. ref. ehtört. IV. 260.) Sámbár Mátyás jezsuita Orvosló Ispotály című 1664. megjelent munkájában a ref. lelkész (Czeglédy István) mondja: 35 Thury E. Dtúli Ehker. Tört. 420. 1. Szeremlei S. Vázlatok a papszentelés múltjából. Ehtört. monogr, 49. 1, Sawarjai J. A helv. hitv. egyházi ceremóniájukról. Lőcse, 1636. 142. 1. 36 Thury E. A dunántúli ref. ehker. tört. 154. 1. Spataki Ref. Lapok 1931. 156. 1. 37 Debr, Ember Pál, Hist. Eccl. Reformatea 375. I.