Payr Sándor: A magyar protestáns papi öltöny története. Sopron 1935.

Első időszak. A papi öltöny a reformáció és az orthodoxia korában. - I. Az evangélikus papi öltöny hazánkban.

nevezett Mózes-tábla. Ilyenféle táblaszerű kettős fehér nyakravaló nyujtványt először a világiak viseltek s tőlük vették át azután úgy a r. kath., mint a protestáns lelkészek. Ilyen Mózestábla van már Hocher Pál császári tanácsnoknak, Zrínyi Péter és Frangepán kegyetlen bírájának a nyakán. Ilyen táblákat viselt az I. Lipót által nyakunkra küldött Ampringen. Gáspár kormányzó, a német lovagrend nagymestere, Lobkovitz herceg és Rottal János gróf. Sőt ilyen megnyújtott fehér táblái voltak nyakán a hírhedt Kolonics Lipót bécsújhelyi, majd győri püspöknek, a később prímásnak is. Világi előkelő polgárok is, ha ünnepélyesen akartak megjelenni, nyakuk alá ilyen fehér gallértáblákat kötöttek. A világi gyászöltözetnek is szinte kiegészítő részei voltak az ilyen táblák.

31 r 1 A francia főpapok közül is ilyen táblákat hordtak: Bossuet Meaux város és Feneion, Cambray püspöke és a francia 1 abbék általában, valamint több szerzetes rend, például az iskolás testvérek. A világi tudósok közül is Mózes-táblái vannak Arnauld Antalnak, Spinoza Benedeknek. Es a hallei Thomasius fehér nyakkendőjének két vége is a Mózes-táblákhoz hasonlóan lóg le a nyakáról. Az evang. lelkészek közül legkorábban, már XVI. század végén volt Mózes-táblája Nikolai Fülöp hamburgi lelkésznek, a kiváló énekírónak. Ilyen táblákat viselt Berlinben Gerhardt Pál Halléban Francke Ágoston, Württembergben Bengel Albert. Hazánkban a strassburgí születésű Sutorius Bálint pozsonyi lelkésznek van először 1659. Mózes-táblája, azután Vibegius János locsmándi s Sowitsch Kristóf és Bahrdt Konrád soproni lelkészeknek már 1670 előtt. Ezután lesz mind általánosabbá.

32 Hogy a Mózestábla a spanyol gallérból és az ezt követő széles sima vászongallérból fejlődött ki, azt a német neve is mutatja. Mikor XIV. Lajos korában az allongeparóka a leomló fürtökkel divatába jött, ennek útjában állott a malomkerék gallér és másról kellett gondoskodni. így kezdték hordani a táblácskákat. Ennek neve a németben ma is Beffchen vagy Bäffchen. (Rietschelnél Überschlägel, hajtóka néven is.) A középkori latin beffa szóból származik, mely mint a germán beffe eredetileg papi sapkát (Chorkappe, Chorhut) jelentett. De az ó-német „bef" már gallér (Kragen) és a „befje" kis gallér volt.

33 A franciák petit colét (kis gallér), az angolok band (szalag, szalagok) néven nevezik. Mózestáblák nevén csak nálunk Magyarországban ismerik és nem is régóta. Az 1791. évi pesti zsinat jegyzőkönyve még csak „palást és a táblák" nevén említi az evang. lelkészek ruháját. Régebbi irodalmunkban nem is találom a Mózestábla elnevezést. Ballagi Mór német-magyar szótárában (a 31 Szilágyi M. N. Tört. VII. 242. 244. 274. 319. 465. Drews P. i. rű. 121. 32 A képeket lásd: Baum—Geyer i. m, 594. 735. 764. 765. 771. Schmid. K. J. i. m. 77. 1. Payr S Sopr. ehtört. 361. 406. 446. 33 Weigand I. 169. Rietschel, Liturgik I. 152.