Payr Sándor: A magyar protestáns papi öltöny története. Sopron 1935.
Első időszak. A papi öltöny a reformáció és az orthodoxia korában. - I. Az evangélikus papi öltöny hazánkban.
melyet a város vásárolt számukra. 14 A tótok és németek közt sem volt az alba oly korán és általánosan elterjedve, mint némelyek hiszik. Sylvester János izsákfalvi lelkészt 1603. azért nem akarták az esperességbe felvenni, mivel a temetésekre karingben járt (ut in exequiis alba indutus incederet,). A zsolnai zsinat is (6-kán,) a szertartások egyformaságát csak az alba kivételével rendelte el a magyar lelkészekre való tekintettel. 15 Spiegler Jakab németprónai lelkész 1612. irta kollegáinak, hogy Bajmócra a papavatásra hozzák magukkal az albát „mely eddig nem volt használatban". 16 Ettől az időtől kezdve viselték azután a felvidéki lelkészek az albát. A Luther-talárnak határozott jóképét hazánkban a XVI. században még nem találjuk. Pedig bizonyos, hogy az evang. lelkészek ebben is Luthert követték. Nemes Mihály festőművész szerint a tudósoknak e taláron kívül egy más hivatalos ruhájok is volt: „prémgalléros, vágott ujjú, hosszú, keleti magyaros palástszerű mente". Ilyen volt Szegedi Kis Istváné, Comenius Jánosé és más tudósoké is. Honter János brassói reformátornak is ilyen hosszú, bő, vágott ujjú mentéje van mind a két ismert arcképén. Vájjon a magyarok divatját követte volna ő is? Grawer Albert a nagyőri, majd kassai szigorúlutheránus theologus (1595—1606) ruhája: bő ujjú Luther-talár, elől nyitva, alatta a szűkebb kabát sűrű gombos és nyakán már ott a spanyol gallér. Később jenai tanár és weimari szuperintendens volt. Ez bizonyára nem vette fel a magyar mentét. 17 Képekben a Luther-talár nálunk csak a XVII. században tűnik szemünkbe, de viselték bizonyára korábban is. Még az 1590. évi muiányi cikkek is csak annyit mondanak: In peragendis sacris utatur vestibus ecclesiasticis. A rozsnyói konvent is 1604. még csak ilyen általánosságban szól a papi ruháról. (Adattár II. 16. 109.). Más egyházi határozatok pedig teljesen hallgatnak a papi ruháról. A zsolnai zsinat óta viselik az albát mind szélesebb körben, bár ez sem tette kötelezővé. A XVII. század elején Zemplén és Sáros megyében a protes14 Payr S. A soproni ev. ehközség tört. 98. 120. és 202. Az 1567. évi számadásban: Dem Herrn Simon Gerengel 12 Ellen Gallnerische Leinbatt zu einem Chorrock gekauft, die Elle á 2 Schilling 4 Pfennige, macht 3 Pfund, 1 Schilling, 10 Pfennige. Gamauf Th. Kirchengesch I. 466. II. 525. Gerengel arcképe az 1700, évi Oedenb. Gesangbuch-ban jelent meg. 15 Una Alba excepta ad cuius usum, tamquam adiaphoron Dominos Hungaricos Concionatores, certas et evidentes ob causas compellere non videratur consultum. (Szeberinyi J. Corpus Synod. 17. 1. Klein S. Nachrichten ev. Pred. I. 68. 16 Klein S. i. m. 68. 1, Quisque secum albam propriam, qua quidem hactenus non fuit usus ; attamen propter convenientiam, cum aliis deinceps assumturi, ne propter discrepantiam, licet in re indefferente, a malevolis traducamur, afferat. 17 Honter arcképei: Zsilinszky képes ehtört. 60. 1. és Werckshagen, Der Prottismus am Ende des XIX. Jhunderts. Nagy díszmű II. k. 894. A brassói szobrán már bő újju Luther-talár van. Grawer A. arcképe : Abauj-Torna m. monogr. 193. 1.
