Payr Sándor: A magyar protestáns papi öltöny története. Sopron 1935.

Első időszak. A papi öltöny a reformáció és az orthodoxia korában. - I. Az evangélikus papi öltöny hazánkban.

hátra rántják az köntöst, hol fél, hol egész vállára taszigálják. Mindezek jele nagy agyafurottságoknak, az mint nyákokat is ahoz nyirik."

11 Ha volt fényűzés, de volt szegénység is s néhol a lelkészek e miatt nem csináltathattak külön papi ruhát. A szertartásokkal járó papi öltözetet a lelkészek Luther példája szerint közönyös dolognak tekintvén, egyes helyeken a gyülekezet birtokában megmaradt r. kath. papi öltönyöket is viselték. De általános szokásnak ezt, miként dr. Jánossy Lajos állítja, nem mondhatjuk. Legfeljebb csak átmenetileg és rövidebb ideig használták lelkészeink a régi misemondó ruhákat. Még Kis Bertalan püspök 1631. évi egyházlátogatásakor is említtetnek ugyan régi r. kath. papi ruhák, de csak mint leltári tárgyak, az evang. lelkészek ezeket már nem használták. A Nemeskéren lakozó Kéri Máté 1611. irott végrendeletében említi: „A pap öltöző kettő volt, mind a kettő bársony és a kámsa fehér bíbor volt, földig való sűrű ráncos." Az egyház javai között sorolja fel ezeket, de ugyanitt említ két oltáröltözőt s két ampullát is „kikből mosdottak és ittak a papok." Nemeskéren a reformáció előtt ágostonrendű szerzetesek is voltak. Kéri Miklósné Mesterházi Piroska 60 éves nemes asszony ugyanezekről vallja: „Volt valami casula, stóla, alba, melyet mind eltéphettek volna a régiség miatt (tehát már foszló, elrongyolódott állapotban), de a hiúban (padláson) levén, az én házammal együtt mind elégett." Kéri György szerint is „a hiúban volt valami fekete ruha, kit barátruhának hívtak, de a házzal együtt égett el." Tehát nem is a paplakon, hanem magánházban (a gondnok vagy bíró házában) őrizték ezeket. Ujkéren is voltak monstrancia, oltári ékességek és papi öltözetek, de a céhmester házát és ládáját feltörvén, a tolvajok, elvitték. Alsószoporon is 1631. még a Missale, kehely és patina mellett „egy papi öltözet volt, kit ornátnak hívnak." Leggazdagabb volt papi ruhákban még 1631. is a sopronmegyei Lozs: i.Vagyon régi papi ruha külön-külön színű. Vagyon egy kámsára való kereszt. Ruha fehér kámsa; testszínű virágos kámsa, kin feszület vagyon. Fehér virágos kamuka kámsa, kék atlasz kámsa, kin kereszt vagyon. Vontarany kámsa, kin arany feszület vagyon. Parochiale fehér. Két stóla, egyik fehér, egyik vörös. Praecinctorium. Fekete kámsa, kin feszület vagyon. Fehér kamuka kámsa, kin vörös kereszt vagyon, a közepin egy üveg. Fehér kámsa. Réz monstrantia kupájával. Litterae indulgentiales." Volt Lozsnak kelyhe is patinával, de papi ruhákban volt leggazdagabb. Viczai György volt a földesúr, ki a kastélyban lakott s úgy látszik gondosan ügyelt a papi ruhákra. Ezeket a lelkész, a bánóci Hlinka László itt sem használta. Czirákon is volt papi öltözet, melyet Vadász Gáspár bíró tartott a házában, de Cziráki Ád ámné, a földesúr felesége a bíró otthon nem létében elvetette és Dénesfára vitette. 11 Bornemisza P. Postilla IV. r. 545. lev. Szilády A. és Dézsi L. Régi M. Költők Tára VII. 293. és 417.