Payr Sándor: Gárdonyi apja és a Ziegler család Sopronban és Nemeskéren. Újabb adatok Nemeskér történetéhez és Gárdonyi életéhez. Sopron 1934.

A szászországi Ziegler család. A soproni és egyéb Zieglerek Sopron, Vas,Moson és Győr megyében

szekérrel jött haza mindig a falukról. Gárdonyi bizonyára Dabronyban és a közeli Pápán ismerkedett meg vele. Alig van sikerültebb rajza a költőnek, mint ez a „Péter barát". (Az „Annuska" függeléke.) Külön könyvet akart irni róla. A spanyol Lazarillo de Tormes életrajzát is olvasta. Mennyivel különb alak volt az öreg! A pápai klastromba is írt Gárdonyi, hogy küldjenek adatokat róla, de nem válaszoltak. Itt mondja el a költő, hogy 19 éves korában szerelmi elkeseredésében már ő is barát akart lenni. A pozsonyi rendőrfőnöktől kapott is levelet, hogy felveszik. De egy jólelkű pap lebeszélte, mert koldulással kell kezdeni ezt a pályát. Ettől azután el is ment a kedve. Midőn a hírlapíró Gárdonyival egy időben 1887 88. Győrött káplánkodtam, az evang. egyházközségnek egy buzgó, derék godnoka volt: Ziegler János. A két Ziegler alig ismerte egymást, a rokonságot nem keresték. És mégis valószínű, hogy mindketten ugyanazon szászországi német családtörzsnek az ivadékai. A német Zieglerek törzsfészke hazánkban Mosón- és Sopronmegye volt. A győri Zieglerek őse, Mátyás a mosonmegyei Németjárfaluból 1743. költözött Győrbe. A szászországi Ziegler család. A soproni és egyéb Zieglerek Sopron, Vas, Mosón és Győr megyében. Gárdonyi életrajzaiban igen kevés adatot találunk a család őseiről és a családtagokról. Még csak a jó magyar Nemeskér községet sem emiitik, ahol a költő nagyapja élt s az apja született s ahol a német család lelkes magyarrá lett. Maga Gárdonyi „Gyermekkori Emlékezéseiben" említi ugyan Nemeskért, nagyapját, apját s két nagybátyját, de korábbi német őseiről nem szól, nem is tartja szükségesnek megmondani, hogy elődei németek voltak. „Bibi" című regényében (81. 1.) mintegy a maga igazolására mondotta : „Osztönileg érzi a legfejletlenebb műveltségű nép is, hogy akármilyen viaszból való a gyertya, a láng a fő. Testileg akármilyen vegyülék is az ember, a test nem a lélek ... Corneille, Hugó Victor germán, Balzac spanyol, Lamartine, Zola olasz, Dante is germán... Zrínyi nem horvát, se Kossuth nem tót, se Festetich György, . se Petőfi nem szerb, se Rákosi Jenő, se Munkácsy, se Feszty Árpád, se Hubay, sem Endrődi nem német... Mink mindnyájan abba a lélekrajba tartozunk, amelynek itt ezen a Földön magyar a neve ... A test csak ideiglenes lélekhűvely, a lélek az ember". Ezért magyarosította nevét a költő jó lélekkel Gárdonyira. S ezt másoktól is megkívánta. Midőn Herz Imre fiatal művész 1921. a Magyar írók Albuma számára le akarta rajzolni, azzal fogadta : „Válasszon valami jóhangzású magyar nevet, akkot lerajzolhat". És így lett a Herzből Perely Imre. Gárdonyi példáját követte és így vélekedett nagy íróink közül Herczeg Ferenc is. Most megjelent Emlékezéseiben nyíltan megírja, hogy az ő őse a Herczög családdal 1742-ben Sziléziából