Payr Sándor: Zrínyi prókátora. Győr 1937.

I. FELVONÁS

10 velünk. Távozzék mind, aki nem tanácsbeli. (Panaszos polgárok mind el.) Tanácsos uraim dologra! Sok fontos ügy vár tőlünk bölcs megoldást. Foglalják el helyeiket. (Fent, hátul az asztalfőhöz ül, bírói pálcáját az asztalra fekteti, mellette Metzger, balfelöl a magyar tanácsosok, jobbfelől a nemetek.) METZOER (Az elhelyezkedés után): Nagyérdemű tanács, talán elsőbben is a mult ülés proto^ollumát olvasom fel,, hogy hitelesítsük. (A tanácsosok helyeslőleg bólintanak.) NÁGEL: Taceas, nótárius uram! Engem illet az első szó. (Nagy nekikészülödéssel.) Igen tisztelt szenátor uraim! A bíróválasztás után először van alkalmam, hogy mint ez ősi szabad királyi város feje, helyemet itt a tanácsban elfoglaljam. Röviden szólók. Sok panaszos várja künn ítéletünket. Azért hát csak annyit, hogy minden lépésemben a törvény, az igazság és jogtisztelet lesz vezetőm. Híven megőrzöm a város régi jó szokásait, különösen pedig a bennszülött, idevaló polgárok és patríciusok jogait. Semmikép sem tűröm, hogy a befurakodott,, nyelvben, viseletben és erkölcsökben tőlünk elütő innovator és turbator jövevények... PAUER (közbekiált): Hergelaufene! NÁGEL: Ugy értettem! Nem tűröm, mondom, hogy ezek régi jó mivoltunkból kiforgassanak. Jobbágyi hódolattal megőrizzük a császár őfelsége I. Leopoldus koronás királyunk iránt való hűséget. (A német tanácsosok hirtelen felállnak, a magyarok csak kelletlen.) De mit szóljak többet. Mindenki tudja ki volt és ki ma is Nágel Leopold. Ami voltam, az maradok. A velem született modestia és prudentia nem engedi, hogy magamról most többet mondjak. Isten áldása legyen tanácskozásainkon! KRAMER és a NÉMET TANÁCSOSOK (lelkesen): Vivat, vivat az új városbíró, Nágel Leopold. ANDRÁSSY (Löveyhez): Ettől hát sokat várhatunk. LÖVEY: Majd meglátjuk. Nekünk is van Wittnyédynk. NÁGEL: Következik az első causa. Fejes László gombkötő és leánya. Szólítsa be őket, jegyző uram. METZGER (a főajtón kikiáltja:) Fejes László és leánya.