Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.

ELSŐ KORSZAK. Az alapvetés kora. - VII. Bocskay hadai Sopronban. Szellemi műveltség és anyagi állapot azelső korszak végén.

ki és nevelési elveit közli levelében. Lackner műveiről alább fogunk szólani. S az első magyar orvosi művet is Szigeti Frankovics Gergely soproni orvos írta. Sopron szellemi életének egyik legszebb bizonysága volt e korszak végén az a kis tudós társaság (Studentenbund, Foedus Studiosorum), melyet a még fiatal városbíró, dr Lackner Kristóf 1604-ben, tehát a még mindenfelől fenyegető török veszedelem idején alapított. Valósággal fegyverzaj között szólaltatta meg a múzsákat. Sopronnak e kiváló fiáról itt külön is meg kell emlékeznünk. Atyja, Ádám, aranyműves és városi tanácsos, anyja Schiffer Borbála volt. 1571. nov. 22-én született Musaeus Jónás lelkész keresztelte. Anyját már 1579-ben elveszítette, akinek halálos ágyán is az volt a kívánsága, hogy egyetlen fiából tanult ember legyen. Apja néhány év múlva Rittschendel Jakab lelkész özvegyét, a művelt lelkű Consul Annát, Consul István kismartoni lelkész leányát vette el feleségül, aki mostoha fiát nagy gonddal nevelte. A soproni iskolák bezáratása után Lackner Kristófot az atyja Csepregre vitte, hol azonban a különben tehetséges ifjú nem sok kedvet mutatott a tanuláshoz s e miatt vissza is hozták. 1587-ben két oly jeles tudós vette át a csepregi iskola vezetését, mint Creutzer György lelkész és Gabelmann Miklós rektor. Ennek hirére az ifjú visszament, de most sem volt kedve Lackner és a soproni tudós társaság címere.