Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.
ELSŐ KORSZAK. Az alapvetés kora. - III. Nehézkes készülődés a mohácsi vész után.
De ismerte az erdélyi viszonyokat is. Fráter Györgyöt dicséri. A hogyan a regensburgiakat említi (meos Ratisponenses) s amily sűrű összeköttetésben van a papokkal, őt magát is regensburginak és papnak kellene tartanunk, de erre nézve nincs elég bizonyítékunk. 1 Levelezett az esztergomi érsekkel. Kecheti Márton veszprémi püspöknek már bécsi tanuló korában 45 magyar forintot adott kölcsön, ki a soproni keresztesek házában igérte meg, hogy kifizeti adósságát. Csak 1542-ben haragudott meg Márk a lutheránusokra, akiket most lágymelegeknek, képmutatóknak mond. Könyveiket — úgymond — ezután nem olvassa, beszédeiket nem hallgatja, mert predikálásukkal és irásmagyarázatukkal nagy terheket raknak reánk, melyeket ők ujjokkal sem akarnak érinteni. 1546. jul. 6. Sopronból irja ismét Nádasdynak, hogy Bécsben volt s ott hallott hirek szerint V. Károly császár a lutheránus fejedelmek ellen készülődik. Regensburgi híreket is közöl Fugger Antalról és Paumgartnerról. Ekkor azonban már nem haraggal, hanem inkább jóakarattal szól a lutheránusokról. Úgy- látszik, ismét közeledett hozzájok. 2 íme egy soproni ember, aki egyideig a lutheránusokkal tartott, azután pedig ellenük fordult. Ugy látszik, a papi barátság téritette őt vissza. Luther tanai különösen 1530 óta terjedtek el rohamosan Magyarországban, amint ez Brodarics István szerémi püspöknek 1533. aug. 1-én VII. Kelemen pápához intézett jelentéséből kitűnik. Ebből olvasható, hogy Luthernek és követőinek tantételei lassanként már majdnem egész Magyaroszágban elterjednek. Némely és pedig különösen a még Ferdinánd királynak hódoló helyeken elkezdtek mindent, így a prédikálást is Luther dogmája szerint végezni. A papok nyíltan feleséget vesznek. A búcsúkat, dispenzációkat és más efféléket, melyek egykor becsben állottak, megvetik. Hogy egész Magyarország Luther tanait még nyíltan be nem fogadta, azt a püspök János király érdemének tudja be, kivel a római szék méltatlanul bánt, mikor őt kiátkozta. 3 Az itt rajzolt állapotok bizonyára ráillettek Sopron városára is. A nürnbergi vallásbéke évében (1532. júl. 23.) találunk úgy 1 Bunyitay, Karácsonyi. Ehtört. Emi. IV. 130. 1. Talán a Pemflingerek közül való, akik Regensburgból jöttek hazánkba. Pemflinger István nevével fentebb találkoztunk. . 2 Bunyitay, Karácsonyi, i. m. IV. 112. 130. és 502. 1. 3 Bunyitay i. m. II. 272. János kir. érdekében irott irányzatos levél, de mégis sokat mond.
