Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.

ELSŐ KORSZAK. Az alapvetés kora. - III. Nehézkes készülődés a mohácsi vész után.

irnak Waltersdorfba s ezt kérik, hogy bocsássa el Fochtert. E levelükben mondják, hogy Fochter soproni születésű és nagy szükségük van német prédikátorokra, a lelkészhiány nagy akadálya itt az igaz hit megismerésének (dadurch ein klain wenig an der christlichen Erkanntnuss und wahren Glauben gehindert werden). Bocsássa el tehát Farkas urat, hogy előbbi prédikátori állásába visszatérhessen s az egyszerű keresztyén népet a neki jutott kegyelmi ajándék szerint taníthassa. Pacheleben válasza szerint Fochter még nem jöhet, mert egy évi szolgálatra Waltersdorfban kötelezte le magát. A soproniak erre 1556. jan. 3. most magának Fochternak irnak s megkérdik tőle: miként fog érte Isten előtt megfelelni, hogy „a tévelygő juhocskák a farkasokhoz szalad­gálnak." Fochter négy nap múlva elég keményen válaszolt egy bibliai idézetekkel megrakott levélben. Újra igéri, hogy hamarosan eljön hozzájok. Örömest megtenné ő, hogy a szegény nép, a tévelygő juhok a farkasokhoz ne fussanak; szívvel, lélekkel, testével és életével gondozná őket, de nem teheti. Mert a bölcs soproni tanács az, mely a ragadozó farkasokat Isten nyája közé bevezette. Ő nem collator, hanem a bölcs tanács. Nem is tud eléggé csudálkozni azon, hogy ők lelkipásztoraikat, papjaikat és káplánjaikat farkasoknak nevezik. Ha tudták, hogy hamis tannal vannak megmérgezve, miért biztak reájuk oly fontos hivatalt ? Azt hiszik-e, hogy oly csekély dolog a Jézus Krisztus által szer­zett szentségeket méltóképpen kiszolgáltatni? 1 Hogy Fochter evangélikus lelkész volt, ez abból is kitetszik, hogy az a Humel Kristóf ment el hozzá Waltersdorfba őt szemé­lyesen is meghívni, 2 akinek csakhamar vezér szerepe lesz Sopron reformációjában. S hogy itt hamis tanítók és ragadozó farkasok alatt Fochter és a városi tanács a római egyház papjait érti, ez már abból is kitűnik, hogy ugyanezen 1555. évi június havában ment ki Wirth Mihály soproni ifjú a városi tanács költségén Wittenbergbe s így a városi tanácsot is legalább túlnyomó részben az 1555. évben már a reformáció hívének kell tartanunk. Wirth Mihály, mint a tanács nevelt fia (Pflegsohn) 1556. jun. 8. Witten­bergből irott levelében részletesen beszámol a neki adott pénzről. Ebből látjuk, hogy Melanchthon külön tanítót is rendelt Wirth 1 Vár. lev. Lad. XII. et M. Fasc. I. N. 17. 18. 19. 20. 23. (18. és 20. sz. alatt két-két levél). Fochter, Pacheleben és a soproniak 7 levele. Gamauf, Dokumente I. k. 2 r. 30. sz. a. 60—74.1. És Gamauf Kirchgesch. I. 157—160.1. 2 Gamauf. Dokumente i. h. 66. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom