Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.

ELSŐ KORSZAK. Az alapvetés kora. - III. Nehézkes készülődés a mohácsi vész után.

június végén még Pozsonyba is el kellett meghatalmazottaikat, Muer Jánost, Humel Kristófot és Lindner Kristófot küldeni. Végre is Miksa főherceg küldött atyja nevében 1552. jul, 4. egy a soproniakra nézve felettébb kedvező leiratot, mellyel Ujlaky püspököt követeléseivel elutasította. A püspök nevében Velikei már ismét egyházi átokkal fenyegetődzött. Ekkor azonban Gregoriáncz Pál Miksa főherceg, utóbb magyar király. lépett közbe, aki még ez évben megkapta a győri püspökséget és 1553. márc. 10. oly módon egyezett meg a várossal, hogy a megüresedett beneficiumokat a város mindenkor méltó papi embereknek adományozza, akik azonban csak akkor léphetnek javadalmuknak birtokába, ha a püspöknél praesentálják s ez megerősíti őket. Az 1553-ban Sopronban tartott országgyűlés és a püspöki széken beállott változás egyelőre most véget vetett a pereskedésnek. Az egész hosszú vita alatt az egyetlen békés közeledés az eretnek hirű város iránt talán csak az volt, hogy Oláh Miklós egri püspök