Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.
ELSŐ KORSZAK. Az alapvetés kora. - III. Nehézkes készülődés a mohácsi vész után.
Ebből nagy per lett. A soproniak nem engedelmeskedtek. Nádasdy Tamás közbenjár Pacha érdekében, aki feleségének családjában, a Kanizsay házban kezdte meg előmenetelét. A kancellárt, Szalaházi Tamás egri püspököt kérte fel Nádasdy, hogy szorítsa a soproniakat a beneficium átadására. Ferdinánd is 1535. máj. 25. már a patronátus jogának elvesztésével fenyegeti meg Sopron városát, ha Pachának a fentebbi javakat át nem adják. Pacha itt már mint „prior ordinis cruciferorum in Sopronio" is említtetik. Sopron városát ez ügyben elmakacsolták s a csornai konvent emberét és Berényi Bársony Boldizsár kancelláriai jegyzőt küldték ki, hogy Pachának a beneficium házát adja át, ami végre ez évi szeptember hóban meg is történt. Pacha a házat átvette és pedig ezúttal a soproniak ellenmondása nélkül. De még két év múlva is, 1537. jun. 17. rendeletileg hagyja meg a király Kabold urának, Weiszpriach János soproni főispánnak és várkapitánynak, hogy Pacha Jánost, ki időközben a johanniták javadalmát is megkapta, ebben és egyéb beneficiumaiban megoltalmazza. Ezekből látni, hogy mily ellenséges volt a viszony éveken át a város és ennek plebánusa között. 1540-ben a rusztiak is panaszkodnak Pacha és Nádasdy ellen, hogy igaztalanul zsarolja őket a tizeddel. 1 Egyházi téren a zavar annál nagyobb, minthogy a győri egyházmegyének még mindig nem volt püspöke. Ferdinánd 1535. kinevezte ugyan volt titkárát, Újlaki Bálint pozsonyi prépostot és kancellárt győri püspöknek, de javadalmait a Bakithok egész 1539-ig nem adták ki. Csak Kesző várát váltotta ki már előbb és 1539. évi január havában a Sopron melletti Rákos falut is visszakapta Fuerst Móric, Szarvkő és Kismarton kapitányának kezéből, aki sok egyházi birtokot foglalt el. Ez utóbbi alkalommal a király parancsára soproni polgárok is voltak jelen tanúképpen. 2 Weiszpriach és Fuerst, ez a Sopronban és ennek vidékén szereplő két német család, korán csatlakozott a reformációhoz. A Fuerst család 1504 óta szerepel hazánkban. Úgy látszik, Württembergből jött ide. Fuerst Vida, ki a doktor címet használja (Doctor Veit von Fuerst) a tübingeni egyetemnek tiszteletbeli rektora volt, majd Bécsben telepedett le s mint bécsi polgár Grafeneck Ulriktól 1) Bunyitay i. m. II. 275. 373. és 111. 16. 33, 45. 52. 169. 455. 2 ) Gedeon Gy. A hitújítás okai hazánkban. 69. 1. Bunyitay i. m. III. 320. 403—405. 430.
