Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.

Képek jegyzéke

város nem fogadja vissza 215. A soproni követek Bécsben Illésházyval tárgyalnak. Egerer ricingi lelkész Gager házában prédikál és rendes lelkésznek választják 216. Szent Mihály templomában a nyéki Fuchsjáger az első lelkész. Muraközy magyar lelkésznek ajánlkozik 218. A német lelkészeknek adott utasítás és Frank István az első rektor 219. Plebánust az országgyűlés előtt nem választanak. Náprágyi Demeter győri püspök 220. A plebánus elé szabott feltételek. Náprágyi tiltakozik a templom közös használata ellen, inkább teljesen átengedi és a Szentlélekről nevezett lesz a parochiális templom 221. A soproni követek Náprágyi vacsoráján Pozsonyban, Pázmánnyal való vitájuk. Mayr Gáspár plebánus 223. Magyar lelkésznek Farkasdy Mártont választják 224. A városi elöljáróság: Kramer, Szentbertalani, Dobner, Lackner, kiket Hartlieb kőszegi lelkész versekben magasztal 225. A várkapitányság terhe alól megváltják magukat 226. Szent Kunigunda beneficiumának vitás ügye 227. Náprágyi beszélgetése Faut és Steiner városi tanácsosokkal 228. A város véleménye a beneficiumok tulajdonjogáról. Faut Márk feljegyzése a nagyszombati zsinatról 230. Kunigunda beneficiumát a város Náprágyi püspöknek adományozza 231. A tiz éves szerződés lejárta, a plébánia összes jövödelme Köntös plebánusra száll vissza 232. A ferenciek a Feurer-ház felét követelik s a várost oltár- és képrombolással vádolják 233. A pálosok malmot szereznek, templomra gyűjtenek, de előbb korcsmát építenek 234. Esterházy Miklós, Lakompak és Lánzsér ura. Első érintkezése a soproniakkal 235. Lackner érdeme a Szent Mihály-templom és a szabad vallásgyakorlat biztosításában. Az evangélikusok kíméletes eljárása a r. kath. egyházzal szemben 238. b) Egyházi belső élet. Magyar isten tisztelet a Szent Jakab-kápolnában. A német istentisztelet rendje. Egyházi zene. A mellékünnepek 239. Farkasdy magyar lelkész és Kőszegi Szekér tanító 240. A magyar templom szánalmas állapota 242. Szekér tanítót lelkésznek választják 243. A német népiskola. A latin iskola Frank, Abermann, Siberus, Schwanshofer és Hausmanner rektorok idejében 244. Hilarius, Lukanus és a drámairó Klokovius konrektor 247. Rhau Fülöp versben írja le Sopron városát. Lackner, mint iskolai drámairó 248. Egyházi élet a falvakban, Ágfalván, Harkán (Gráf Mihály), Medgyesen, Balfon (Horn György) 249. Az egyházkerülethez való viszony. Lelkészavatás és házassági bíráskodás ügyében Sopron is a kerülethez fordul. Fuchsjáger lelkészt a kerület esperesnek választja. Soproni küldöttek a kerületi gyűléseken 251. Náprágyi püspök jogigényei és a város sima eljárása 252. Egyházi vagyon. A város csak egyházi célokra használja fel a beneficiumokat 253. Jótékonyság. Száműzöttek és foglyok, iparosok és tanulók segélyezése. A reformáció százéves jubileuma Sopronban 254. IX. Virágzó egyházi élet a hódító ellenreformáció (II. Ferdinánd és Pázmány) korában. 1619—1637. a) Bethlen Gábor uralma Sopronban. 1619—1621. Sopron a legnagyobb ellenreformáció korában is növekszik és gyarapotiiK. Ezzel nyer kárpótlást a korábbi szenvedésekért. A város jogairól és kiváltságairól emlékkönyv készül 256. II. Ferdinánd, Pázmány és Esterházy jellemzése 257. A harmincéves háború kitörése. Bethlen szabadságharcának okai 258. Jessenius prágai orvos-tanár Pozsonyban. Thurzó Szaniszló Bécsben 259. Bethlen Pozsonyban s majd Bécs alatt. Sopron városához írt levele és ünnepélyes bevonulása 260. Esterházy Lánzsér várában. Magyar világ Sopronban, magyar címer a városkapu felett 261. Dam-