Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.
MÁSODIK KORSZAK. Az első virágzás kora. - XI. A régi nagyság utolsó évei. I. Lipót kora a Szelepcsényi-féle törvénykezésig.1657—1674.
nek: „Az érseket szidja, felette igen disgustatus, németnek, érseknek, papoknak, jezsuitáknak nem barátja. Zrinyiászából a Lippay primásra vonatkozó dicsérő szavakat kitörölte. Neki az volt a meggyőződése, hogy a protestánsok szabadsága és az ország szabadsága egy alapon sarkallik. 1 Zrinyi szerint a protestáns vallásosság kiváló élesztője a hősiességnek s e részben felülmúlják a r. katholikusokat. És jellemzők az 1662. évi országgyűlésen Szepesy Pálnak s a tőle búcsúzó többi protestánsnak mondott szavai: „Volna bár százezer pápista mellett százezer lutheránus és százezer kálvinista vitéze a fejedelemnek: ők megmentenék együtt a hazát". 2 A soproniak részére őt Wittnyédy nyerte meg s az érdekükben több levelet is írt a királyhoz és tanácsosaihoz. A soproni gyülekezet tagjai közül itt is Wittnyédyt kell első helyen kiemelnem, aki e nehéz időkben úgy a városért, valamint a dunántúli egyházakért is igen sokat tett. Már Pálffy Pál nádor is 1652. a soproniakhoz írt levelében kiemeli Wittnyédynek számtalan fáradozásait és hűséges szolgálatait és kéri, hogy ne bánjanak vele méltatlanul, mert nem fognak egy második Wittnyédyt találni. Zrinyi is 1661. kereken megírja a városnak, hogy amit érdekükben tett, azt Wittnyédy interpositiójának köszönhetik. 3 De Sopronon kívül másfelé is igen sokat fáradozott egyháza érdekében. A győri evangélikusok is a reformátusokkal való viszályukban 1655. Wittnyédy tanácsát és segítségét kérik. Ugyanezen évben Horváth Ferenc felsőszelestei lelkész is a martyánci peres ügyben Musay püspök közvetítésével szintén Wittnyédyhez folyamodik. 4 Nagy segítségére volt a nezsideri, fehéregyházi, a kőszegi és csepregi evangélikusoknak is. 1655-ben még Sopron megyét képviselte az országgyűlésen. Később mint evangélikust elejtették, de barátai révén továbbra is- nagy befolyást gyakorolt az országgyűlési tárgyalásokra. Részt vett buzgón a kerületi gyűléseken is. így jelen volt Szakonyban 1 Pauler Gy. Wesselényi és társai. I. 69. Tört. Tár 1891. 175. Széchy K. Zrinyi M. I. 160. 198. és Pauler Gy. i. m. II. 238. 2 Az 1659. évi o. gyűlésen monda : Bizony akiket ismerek pápista katonákat, tiz törökre sem mernék kimenni velők. De ha az evangélikusokkal vagyok, azoknak imádsága és sok éneklései között, valamikor harcra megyek, soha nyereség nélkül meg nem térek. M. prot. eht. Adattár V. 171. és Szalay L. Magyar tört. V. 67. Zsilinszky i. m. III. 266. 3 Wittnyédy lev. I. 13. és Tört. Tár 1907. 78. 4 Egyetemes ev. levéltár I. a. 7. 78—80. szám.