Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.

MÁSODIK KORSZAK. Az első virágzás kora. - IX. Virágzó egyházi élet a hódító ellenreformáció (II. Ferdinánd és Pázmány) korában. 1619—1637.

Bethlen párthíveil Egyelőre még voltak ugyan a fejedelemnek sikerei. Batthyány Ferenc nov. 17. elfoglalta Kőszeg várát. Özv. Széchy Tamásné, a vár zálogbirtokosa a várkerten át titkon bocsátotta be Batthyány embereit. Hagymásy Kristófot, a várparancsnokot, ki nejével és gyermekeivel a szentegyház oltáránál keresett menedéket, a győzők vasra veretve küldték Bethlenhez Pozsonyba.

1 De nyomban jött a megtorlás is. Dampierre utóda, Collalto gróf Sopronmegyén át Kőszeg felé indult s Bethlen katonái előle menekülve kénytelenek voltak Lakompakot és Kaboldot elhagyni. Collalto ez alkalommal Csepreg és Szalonok vidékén is megfordult.

2 A többszörös fegyverszünetek és béketárgyalások ellenére ugyanis a csatározások még tovább folytak. Az 1621. év elején Collalto Batthyány jószágait dúlta és január 6. pusztította el Nádasdy Pál virágzó városát, Csepreget is, a protestáns műveltségnek ezt a kiváló székhelyét. Collalto úgy értesült, hogy Csepregen 800 magyar lovas van. Ezeket akarta tehát meglepni. A lovasok azonban a támadáskor már nem voltak a városban és így a jobbára lengyel, kozák és horvát zsoldosokból álló sereg a békés polgárokon töltötte ki bosszűját, akik hiában esdekeltek kegyelemért. Collaltónak csak öt muskétása esett el és 25 embere sebesült meg. A csepregiek közül ellenben több mint 1200 volt a halottak száma. Köztük Zvonarics Imre, a tudós esperes is, Pázmány ellenfele, kit a felső templom karzatán öltek meg, ahol diákjaival együtt imádkozott. A pártharcba itt kétségtelenül belejátszott a felekezeti gyűlölet is. És ettől a magyarság ellen elkövetett vétkes vérontástól Esterházy kezét sem lehet tisztára mosni. Dec. 11. óta ő volt II. Ferdinándnak főbiztosa, ő volt felhatalmazva, hogy csillapítsa vagy fékezze a felkelőket; s ahol karddal kellett megoldani a csomót, ott a császári hadvezér segítségét is igénybe vehette.

3 Nem csak a csepregi verselő diák mondja, hogy a tervet a lánzséri urak főzték ki s a támadó seregben Esterházy kapitánya és főszolgái is papok kíséretében jelenvoltak; hanem később Wittnyédy István soproni ügyvéd is Esterházynak tulajdonítja vétkül „a szegény 1 Chernél K. Kőszeg tört. II. 68. 2 Szalay L. i. m. I. 167. Szilágyi S. i. m. VI. 293. 3 Szalay i. m. I. 166.