Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.

MÁSODIK KORSZAK. Az első virágzás kora. - VIII. A nyilvános vallásgyakorlat visszaállítása Rudolf és II. Mátyás korában. 1606—1619.

vátgyiróton (Gerisdorf) letartóztatták, megláncolták és elcsukták őket, portékájukat, a cipőárukat elvették tőlük ; másnap pedig Lakompakra vitték és a soproni tanács felszólítására sem adták ki őket. A város erre nyomban kimondta határozatát, hogy Esterházyt meg kell idézni és ily erőszakos cselekedet miatt „iuxta brevem processum" elitélni. Könnyű volt kimondani, de nehéz végrehajtani.

1 Sopron főtere Lackner Kristóf házával (balfelől). Esterházynak különben a felesége révén háza is volt már ekkor Sopronban és így könnyebben hozzáférhettek. Hethey Bálint itélőmester tudniillik tiz év óta bírta itt Esterházy nejének, Dersffy Orsolyának házát, de 1614. febr. 3. átadta jogos tulajdonosának. Talán ez volt az a ház a ferenci (mai bencés) zárdával szemben, mely mai nap is az Esterházyaké.

2 1 Sopron mon. II. 293. 2 Sopr. mon. II. 293. Tulajdonképen két házból áll ez. Az egyik az Oláh Miklós érsek által szerzett Lánzsér várának tartozéka volt. Az 1675. évi urbárium szerint: Vagyon ezen lánzséri várhoz tartozandó nemes belső soproni városban egy öreg kűház, melytől fizet most egy német úr (osztrák menekült lehetett) száznégy forintot stb." A másikat a XVIII. sz. derekán b. Amadé Tádétól vette Esterházy Pál Antal herceg. Mihályi E. Sopron renaiss. stílusban épült házai. 13.1.