Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.
ELSŐ KORSZAK. Az alapvetés kora. - VII. Bocskay hadai Sopronban. Szellemi műveltség és anyagi állapot azelső korszak végén.
Payer krónikája szerint az egész ostrom hét hétig tartott. Táborát az ellenség először Kópházánál (ober Kolnhof in den Wiesmath), másodszor Vulkapordánynal (bei Prodersdorf), harmadszor ismét Kópházánál, negyedszer pedig a külvárosban a Szent Mihálykapunál ütötte fel. Ez utóbbi alkalommal a templomba is betörtek, ezt erősségűi használták s a temetőt, a lövőházat (Schiesshütte), mely mellett 1592. temetőhelyet vettek és a fövényvermet is elárasztották. 1 Ez az utolsó támadás már Básta távozása után július havában történt. A felkelők a török és tatár csapatokkal most csak rövid ideig voltak itt, de annál nagyobb dúlást és pusztítást vittek véghez. A templomban, mely már előbb is áldozatul esett, most a belső felszerelést rombolták össze. Mathesius István főesperes csak nem régiben szorította rá a majd nem teljesen protestáns céheket, hogy régi szokás szerint ékesítsék fel az oltárokat. Külön oltáruk volt a kovácsoknak, kalaposoknak és kádároknak. A kalaposok ugyan vonakodtak és azt mondták, hogy nekik nincs oltáruk. De a protestáns tanács, mely a régi hagyományok iránt is nagy kímélettel volt, a templomba küldte őket, hogy nézzék meg, az egyik oltárra kalap és olló van festve, ez az övék, tehát díszítsék fel. A kádárok is ki akartak térni a költség elől és azt modták, hogy a nekik tulajdonított oltáron van ugyan egy cirkulus (ein Zirckhel), de ezt a szerszámot más mesteremberek is használják. 2 A vitát most alaposan tárgytalanná tették Bocskay hadai, melyek az oltárokat minden diszítményükkel együtt lerombolták. Az oltárképeket szétszabták, a zászlókat eltördelték. A magyarok szövetét is, melyre mindenféle bibliai história volt ráfestve (der Ungern Tuch, da alle biblische Historien gemahlt stunden) eltépték. Az orgonából kiszedték az ólomsipokat és puskagolyókat öntöttek belőle. Végül pedig a székeket, padokat és minden mást, ami csak fából volt, összehordtak és felgyújtották. íme ez a háború. Mennyi műemlék veszett el csak ekkor is. 3 Ennyi szentségtörést, ami mind egy nap és egy éjjel történt, többé nem lehetett tűrni. Másnap délben mintegy 40 főnyi katonaság s mintegy 150 soproni polgár és földmives a régi Templom1 Sopr. mon. I. 48. 2 Sopr. mon. Vár. jkvek II. 178. 181. 3 Faut krónikája. Gamauf, i. m. I. 415. Das verwirrte Ungarn. 1683. 383. 1. Haynóczi, Iter Neosol. 135. 197.