Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.

ELSŐ KORSZAK. Az alapvetés kora. - IV. Az evangélikus gyülekezet különválása.

Schmalkaldeni Cikkeket követi s a szektákhoz és rajongókhoz semmi köze. Nem csak a tanuló ifjúság használta e kátét az iskolában, hanem a templomban is ezt vették alapul a lelkészek az ú. n. katekizmusi prédikációkhoz, amilyeneket Gerengel vasárnap délutánonként a felnőttek előtt mondott s amilyenek Haynóczy feljegyzése szerint még igen sokáig szokásban voltak a gyülekezetben.

1 Gerengel e művében Luther kis kátéját magyarázza a később is szokásos módon. A soproni lelkészek a 3-ik kiadástól kezdve kibővítették egy második rövidebb résszel, mely utóbb külön is Christliche Kinderlehre vagy Summa der christlichen Kinderlehre címen jelent meg. Ennek csak inkább a tartalma volt már Gerengelé, a formája nem. Különösen ez a rövidebb rész lett igen népszerűvé. Sopronban 1779. jelent meg az utolsó német kiadása. Gerengel Simon kátéja. De korán lefordították magyarra is. Halléban 1715. jelent meg az első ismert „Gerengel Summája".

2 Bárány György a maga jeles kátéját is 1735-ben (Norinberga) „a gyermeki tanításnak Gerengel Simon által feltétetett summájával" megtoldva adta ki. És Gamauf szerint a magyarok még az ő korában, a XIX. század első felében is használták Gerengel művét.

3 Első nagy papjuknak nevét főként ez a káté tartotta fenn a soproni gyülekezetben. 1 Haynóczy, Iter Neosoliense. Müllner M. i. m. 20. 1. 2 Egészen apró kis könyvecske 24. lap. A N. Múzeumban Catech. 486. sz. alatt. 3 Gamauf i. m. I. 259. 1.