Payr Sándor: Flaciánus lelkészek Magyarországban. Pozsony 1916.

V. Magdeburgius, mint ultraflaciánus Eferdingben. Volmar Szalonakon. A fláciánusok üldözése Kőszegen, Nagyhöflány-ban, Kismartonban és Sopronban.

35 Spillinger erről az útjáról külön jelentésben számol be a fő­herceg előtt. Szeptember 30-án jártak Höflányban. A község bizony nagyon tiszteletlenül fogadta őket. Pogner Péter, a falu birája ebédet sem főzetett nekik és a lakásába sem bocsátotta be őket, hanem azt akarta, hogy az utcán olvassák fel a főherceg rende­letét. A birói lak udvarába mégis csak bementek, de ott sem volt se szék, se pad, annál kevésbbé asztal a számukra. Míg a rendeletet felolvasták, senki a kalapját le nem vette. Pedig a biztosok nyájasan köszöntötték őket és kezet is nyújtottak, de azok nem fogadták el. A „flaciánus eretnek" annyira magához csábította őket, hogy egy ideig a templom kulcsát sem adták át nekik. Végre is a tanító szánta el magát, de ez sem a kezéből, hanem egy fára téve adta át nekik a kulcsot. Szidalmazták és gúnyolták a katholikusokat. A beiktatott plébánust pedig a szek­tás prédikátor kedvéért haszontalan szajhás papnak (verlnirter Pfaff) mondták. A biró a szegény horvátokat és a többi katho­likusokat meg is fenyegette, hogy majd megtanítja őket, ha a komiszszáriusok elmennek. Ha a főherceg oltalmába nem veszi őket, nagy veszedelemben forognak a szegény emberek. Mindazáltal eljártak megbízatásukban. Az új plébánusnak mindent, ami a parochiához tartozik, átadtak, a szektás papot a paplakból kiparancsolták s meghagyták a bírónak, hogy három napon túl ne tűrje meg a községben. A biró azonban ezt nem tette meg, sőt megengedte, hogy a flaciánus prédikátor az általa meg­vásárolt házban továbbra is megmaradjon. A legközelebbi vasár­napon még prédikált is a maga szektájának a katholikusok nagy bosszúságára 1. A jelentésen nincsen dátum, de mivel Draskovich György győri püspök sürgetésére a kismartoni lelkész ellen 1582. adták ki a királyi rendeletet s mivel Ausztriában is a flaciánus hitvallás meg­jelenése után kezdték őket üldözni, azért ezt is bátran tehetjük az 1582. évre. Kismartonban és Fraknón már Weiszpriach János kaboldi báró és soproni főispán idejében is 1568. Consul István és Dalmata Antal működtek mint evang. lelkészek. A két várnak későbbi kapitánya, id. Kollonics Szigfrid is buzgó evangélikus volt. Hiva­talvesztés terhe alatt parancsolta meg papjainak, hogy Draskovich püspök szombathelyi zsinatján 1579. meg ne jelenjenek. így tett különben Polheim özvegye és Braun Erazmus a magyaróvári kapitány is 2. Kollonics éppen evvel vonhatta magára Draskovich püspök haragját, aki egyszersmind kancellár is volt. így jelent meg Ernő főhercegnek 1581. okt. 20. és Rudolf királynak 1582. márc. 24. és máj. 24. Kollonicshoz intézett két rendelete is, melyekben szigorú utasítást vesz arra nézve, hogy a prédikátorok elmozdításában 1 Sopron városi levéltár Lad. VI. et F. fasc. II. N. 47. Gamauf, Dokumente I. k. 2. r. A. 190. 1. - Károlyi, Speculum Jauriense. 1747. 88. 1. 3*

Next

/
Oldalképek
Tartalom