Payr Sándor: Flaciánus lelkészek Magyarországban. Pozsony 1916.

IV. Horvát Stansith Gergely és Creutzer György. Magdeburgius további munkássága Ausztriában. Reuter, Hohen-berger, Volmar, és a vas-, sopron- és mosonmegyei fláciánusok

27 Backmeister megérkezése után Korn nevű helységben márc. 18-án tartották egyháziak és világiak az első összejövetelt, melyen az egyházlátogatás módját akarták megbeszélni. A fláciánusök, akiknek Backmeister nem kellett, már ekkor egy Warnungs­schrift cirnü iratot adtak be, melyben Andreae Jakab és a For­mula Concordiae ellen állást foglalva az eredendő bűnről szóló tanukat bizonyítják és a F. C sok ezer aláírójára nézve azt mond­ják : Multitudo errantium non parit errori patrocínium. A 11 aláíró közt feltűnő, hogy Madeburgius még nincs ugyan ott, de aláirta már nevét Volrnár Márkus, a michelhauseni lelkész 1. A flaciánusok ellen mind súlyosabb vádak emelkedtek. Ök voltak okai hogy Bécsben Opitz heves beszédei miatt betiltották a nyilvános igehirdetést. Ezért a flaciánusok 1589. ápr. 25 ma­gának Rogendorf főmarsalnak adtak át ismét egy tiltakozó és védekező iratot. Majd pedig még ez évben egy nyomtatott könyvecskét is adtak ki ily cimen : Einfelíig Bedencken und kurtzer Bericht etlicher rein Evangelischen und gut Lutherischen Prediger in Oesterreich, ob man nemlich des langwierigen und harten Streits von der Erbsünde und sonderlich der zwei Wörtlein Substantz und Accidens auf der Canzel und sonst mit gutem Gewissen geschweigen tfönnte oder nicht-. Az unalomig vitatott régi érveiken kívül az utóbbi kérdésre is tagadólag felel­nek. A lelkész a substantia és accidens szókat is használhatja a szószéken mondják mert hiszen földmivesek, akik szeret­nek pénzért és vagyonért pereskedni, más latin szavakat is is­mernek, amilyenek : Supplication, Appelation, Protestation, Con­tract, Decret, Interesse, Inventarium étc 3. E kiadványukban már ott áll ismét első helyen Magdeburgius Joakim neve, ki ekkor grafenweríhi lelkész volt. És ekkor már több magyarországi lelkészt is bele tudtak vinni ebbe az áldatlan, minden keresztyén szeretetet és bölcseséget megtagadó vitába. Ilyenek voltak: Frank János borostyánkői, Dissinger Jeremiás pinka­fői, Puchler Elek felsőlövői, Krull Lénárd szalonoki, Braunseisen Tamás kiczlédi, Kern Mihály nagymartom és Hoë János fraknói lelkészek. Reuter Lénárd mint győri tábori lelkész irta alá nevét. Volmár Márkus itt mint michelhauseni és Hohenberger Farkas mint schilderni oszták lelkész irták alá nevüket 4. A fentiek közül Frankról azt tudjuk, hogy Thüringiából jött Ausztriába, 1566 mint hollaprunni lelkész irta alá Magdeburgius hitvallását, 1574 Gmündten am See községben volt lelkész, innen jött Borostyánkőre. Dissinger weimari születésű, kit Huberg Menyhért 1575. Inczédre (Diernbach), Königsperg Kristóf pedig 1576. Pinkafőre hozott. Puchler stájerországi, a laibachi püspök ' Raupach, II. Fortsetz 48. 1. ; H. n. 1580. 4. r. 5"., iv Raupach, Forts. II. 85. 3 Raupach II. F. 89. 1. 4 U. o. 95 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom