Payr Sándor: Flaciánus lelkészek Magyarországban. Pozsony 1916.

III. A fláciánizmus Ausztriában és hazánkban. A kassai zsinat 1574. Rueber udvari lelkészei: Gogref, Leuthammer, Kratzer, Pilz és Lutzius

17 levele szerint a Corpus Doctrinae követője maradt utolsó lehelle­téig s Flaciust és ennek követőit az Antikrisztus társainak ne­vezte'. A filippisták szerették nálunk a szigorú lutliéránusokat flaciánusoknak nevezni akkor is, ha ezeknek az eredendő bűnről szóló tanát nem fogadták el. Rueber kíséretében Magdeburgius, mint tábori lelkész, a Szepességben és Kassán is bizonyára többször megfordult. Azt hiszem, neki kell főként tulajdonitanunk, hogy Fröhlich Tamás, a filippista kassai lelkész itt a flaciánusok ellen síkra szállott. Az öt szab. kir. városnak 1574. január 19. Kassán tartott zsinatán ugyanis, hol Fröhlichet esperesnek választották, a flaciánusok ellen nyolc hittételt állapítottak meg, a wittenbergi és lipcsei egyetemnek a flaciánusok ellen kiadott könyveit elfogadták és aláírták s nem csak a Corpus Doctrinae tartalmát, hanem az ennek alapján készült wittenbergi kátét is (Catechesis ad usum scholorum puerilium 1571.), mely az urvacsoráról és Krisztus személyéről már egészen Kálvin szellemében tanít, az összes is­kolák számára kötelezőnek fogadták el. Fröhlich ugyanitt Faber Tamás bártfai rektort keményen megdorgálta, hogy Flaciusnak a communicatió idiomatum négy neméről szóló tanát az iskolában a tanulóknak tollba mondta, a Melanchthont követő lelkészeket támadta s ennek Corpus Doctrinae című iratait sem ismeri el hitszabályzónak. Fáber állítólag megígérte, hogy az illető Írásokat tanítványaitól beszedi és elégeti. 3 E zsinaton, amint látni, már kryptokálvinisták állottak a flaciánusok vagyis inkább hithű luthe­ránusokkal szemben. Magdeburgius és társai miatt az összes lutheránusokat megvádolták és elitélték. Fröhlich a zsinat után a wittenbergi filippistákhoz írt levelé­ben még dicséri ugyan Rueber Jánost, a császári főkapitányt „kinek személyében szokatlan módon a vitézség mély vallásos­sággal egyesül s ki az egész vidék egyházait és iskoláit hathatós pártfogás alá veszi", s hasonló dicsérettel szól udvari papjáról Leuthammer Jánosról is: de nem sokkal utóbb úgy Ruebert, mint másik udvari papját, Gogref Mentót, már flaciánusnak mondja. Gogref is külföldi. Lippe grófságnak Lupfurt nevű helységé­ben született. Több helyen volt. Németországban is tanító és lelkész. Az urvacsoráról 1571. irott művéhez Selnecker írt előszót és Chemnitz is jó barátja volt. 1572-ben Rostockban volt az egyetemen, ahol megnyerte Chytraeus bizalmát. Ezek ajánlották őt Schwerinbe szuperintendensnek, hol azonban nyugtalan ter­mészete miatt nem volt maradása. Majd ismét Chytraeus aján­latára Grácba jött lelkésznek, ahonnan már 1574. Jörger Helmhard 1 Gast Kristóf Selmecbányái syndicushoz 1579. irt levél. Ráth György. Két kassai plebánus 31. 1. 2 Fröhlich levele 1574. melyet Pilcz Gáspár kassai segédtanító, Rueber alutnmusa vitt ki Wittenbergbe. Ráth Gy. Két kassai plébánus 28. 1. és Pilcz G. Brevis responsio ad Apologiom Martini Wagneri. H. m. 1591. Ráth Gy. Pilcz Gáspár és ellenfelei. 13. 1. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom