Payr Sándor: Flaciánus lelkészek Magyarországban. Pozsony 1916.
II. Rueber János, a győri, majd kassai főkapitány és Magdeburgius Joakim győri tábori lelkész, mint gnesiolutheránus
13 is értekezett. Drezdán, Prágán és Iglaun át 1569. jan. 10. érkezett meg a Bécshez közel fekvő Kremsz városába. Magával hozta Rostockból íródeákját Edeiing Joachimot és Possel Jánost, a görög nyelv tanárát 1. Mivel Chytraeus is Melanchton tanítványa volt, a fláciánusok őt sem látták szívesen. Az agendakészitő bizottságban a rendek Rogendorf Vilmos főmarsalt, Stahremberg Rüdigert, Grabner Lipótot, Enzersdorf Farkast, a würtembergi Andreae Jakabot és az osztrák Reuter Kristófot a rosenbergi lelkészt választották meg. Miksa még a bécsújhelyi püspököt, Oedt Zsigmond jogtudost, Saurer Lőrinc tartományi jegyzőt és Carlovitz Kristóf lovagot nevezte ki bizalmi férfiakul. A munkaterv az volt, hogy amint az agenda egy részével Chytraeus elkészül azt előbb Reuter s azután (mivel Andreae nem jöttei) a világi tagok nézzék át. Chytraeus Krems közelében a Duna balpartján fekvő Spitz helységben Kirchberg Lénárd lovagnak várában dolgozott, mivel Miksa császár Commendone pápai követ eltávozásáig titokban akarta a dolgot tartani 2. Chytraeus már 1569. február havában elkészítette az agendát és márc. 1. a császárhoz is eljuttatta. De Miksa, miként ezt Schwendi Lázár nyíltan megmondta, bizalmatlan volt a protestánsok iránt a köztük duló sokféle vita és egyenetlenség miatt. Ö maga az interimnek volt barátja és több pápista ceremóniát akart az agendába felvétetni. Chytraeust Bécsben kétszer is fogadta kihallgatáson s neki is szemére vetette, hogy magok a lutheránusok között is sok a viszálykodás (dissidia dogmatum). Augusztus havában azután kegyesen vissza bocsátotta, de agendáját nem fogadta el és Reuter Kristófot bizta meg annak alapos átdolgozásával1. Chytraeus a hosszú időt, mig a császári döntés késett, Morvaés Magyarországba való utazásra használta fel. Volt Győrött, hol őt Salm Eccius várparancsnok szívesen fogadta s megemlíti, hogy a városnak (1569.) evang. lelkésze is van. Sopronban Gerengel Simon lelkésszel találkozott s a tanácsnak és polgárságnak buzgalmát is megdicséri. Szól még Budáról, Brassóról, Honter Jánosról és Wagner Bálintról. Utazásáról Rostockban beszédet mondott (Oratio post reditum ex Austria), mely nyomtatásban is megjelent. íródeákja Edeiing szintén versekbe foglalta utazásuk történetét 4. Reuter Kristóf a nehéz munkával 1570. elejére készült el. Agendáját, melyben a ceremóniákra nézve szabadságot enged a lelkészeknek, elfogadták úgy a rendek, mint a császárnak bizalmi emberei. És Miksa most már nem térhetett ki az Assecuratio elől. Előbb még a két leányát Europa két legfanatikusabb fejedelmei1 U. o. 31. 1. 2 U. o. 24. és 33. 1. 3 U. o. 36. és 40. 1. 4 Oratio Davidis Chytraei, in qua de statu ecclesiarum in Graecia, Asia, Ungaria, Boemia etc. narrationes exponuntur. H. n. 1574. 2. kiadás Rostock 1580. N. Múz. Hit. eccl. 3068. Joh. Edelingi Itinera, Saxonicum, Bohe icum, Austriacum, Ungaricum etc. Rostock 1572.
