Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - III, A tanfejlődés és a hitviták.

Helvetica Confessiónak az Augustána Confessióval való Harmó­niája ? így kell-e atyafiságra lépni és a hit dolgában egyességre menni ? Távol legyen az ilyen káromkodó embereknek a mi társa­ságunkba való szünöző és játékos bemászkálások", (I. h, előszó Bothár 23.) Nem csuda tehát, hogy Lethenyei a Samarjai által felaján­lott békejobbot nem fogadta el, hanem patrónusát, Nádasdy Pál grófot, akihez az ajánló levelet intézte, a szakadás további fenn­tartására buzdítja. Visszautasító feleletének címe: „Az Kálvinis­ták Magyar Harmóniájának, azaz az Augustána és Helvetica Confessiónak Artíkulusainak Samarjai János kálvinista prédikátor és szuperintendens által lett összehasonlétásának meghamísétása. (Csepreg 1633. 4. r. 134. 1.) Lethenyei szerint olyan egyezéseket, amilyeneket Samarjai az evang. és a ref. hitvallások között ta­lált, találhatott volna akkor ís, ha Pázmány Kalauzát, vagy Szenczi Molnár Albert Magyar Lexikonát hasonlította volna össze az evang. hitvallásokkal. Az ajánló levél után következő előljáró beszédben Lethenyei nyomról-nyomra járva, Félegyházi, Pathay, K. Pálfi, Szenczi Mol­nár és Síderius kátéiból mutatja ki az evangélikus és a refor­mátus egyház közt levő tankülönbséget. Idézi a régi polemizáló kálvinista énekből is („Valaki Krisztusnak vacsoráját veszed", Szegedi G. 1569. 137. 1.) ezt a versszakot: Nem eszed itt száddal az Krisztusnak testét, Mert az mennyországba fölvitetett innét, De vészed testének és vérének jegyét. S a következő négy argumentummal bizonyítja, hogy a kál­vinisták az Augustána Confessiónak nem igaz atyjafiai és tiszta baráti: 1. Az kálvinisták tulajdon magok vallásából. 2. Az Aug. Confessiónak ő általuk lött megváltoztatásából. 3. Az kálvinis­táknak az Aug. Conf. ellen való mondásokból. 4. Az kálvinis­táknak az tudományban való fundamentomos tévelygéseikből. Elmondja Lethenyei részletesen az Ágostai Hitvallás keletkezési történetét és ismerteti tartalmát. Szól a Variata kiadásról is: „Philip Melanchthon maga kiváltképpen való akaratjából meg­változtatta az Ecclesiáknak hírek nélkül 1540. esztendőben." De ő hiteles exemplárt használ, melyet II. Keresztély saxoniai elector parancsolatjából Lamberg Ábrahám 1606. Lipsiában adott ki a Concordia nevű könyvben. Lethenyei e művével kapcsolatban az egyházkerület megbízásából (szent consistoriumunk egyező vége­zéséből) közli az Aug. Confessio hű magyar fordítását is, „mivel

Next

/
Oldalképek
Tartalom