Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - II. Az egyházalkotmány fejlődése.

lelkészek nagy számmal jelentek meg a kerületi gyűlésen. Ott voltak: Sibrik István, Telekesi Török István és Imre, Rátky György, Palásti János és Péter, Balogh Péter, Franchich Péter, Horváth János, Ferenc és Miklós, Chernél Miklós, Tevely István, Jánossy Miklós, Sal Pál, Szilágyi István és még sok világi, Sopron és Kőszeg, valamint a győri és légrádi őrsereg küldöttei. A külön levéllel meghivott Heuchelin primárius lelkésszel eljött tiszttársa, Cellarius János negyedik lelkész és Pozsony város küldöttei is. Dunántúli lelkész 95 volt jelen s 27 van mint távollevő felsorolva. Először ismét az öreg Schubert Pál soproni esperes beszélt latinul II. Timoth. 3. része alapján: „Mindazoknak, kik a Krisz­tusban kegyesen akarnak élni, üldöztetést kell szenvedniök." Majd pedig Fábri István szakonyi lelkész és ker. másodjegyző prédikált magyarul Jel. 2, 10. alapján: „Légy hű mind halálig és neked adom az élet koronáját." Ezután Lethenyei István kőszegi esperes hívta fel a gyűlést a jelöltek megválasztására, akiknek ez lett a sorrendje: 1. Schubert Pál, 2. Lethenyei István, 3. Musay Gergely nemeskéri esperes, 4. Fábri István. Ezek közül a lel­készek és világi patrónusok szavazatával Musay Gergely válasz­tatott meg püspöknek, aki az oltár elé térdelve tette le az esküt és az esperesek kézrátétellel iktatták hivatalába. Ribini Heuche­lint mondja iktató antistesnek, de a jegyzőkönyvből ez nem tűnik ki. Az elhalt Ságodi Gergely hegyfalui esperes helyébe itt vá­lasztották meg Hlinka László guari lelkészt, kemenesalji espe­resnek pedig Újvári András ostffyasszonyfai és rábaközi espe­resnek Fábri János kajári lelkészt. Az üldöztetések e szomorú idejében is tíz volt a felavatott lelkészjelöltek száma. 1 Musay Gergelyben kiváló erélyes és tudós egyházkormány­zót nyert a kerület, aki e nehéz időkben is jól megállotta helyét. Családja a sopronmegyei Muzsajból származott, (Greg. Musainus) iskoláit bizonyára Sopronban végezte s mint kiválóbb alumnus külföldön is járt. Rokonságban állott a Wittnyédyekkel, akik szin­tén használták a Muzsaji előnevet. Wittnyédy István később a sógorának nevezi. Mint fiatal kandidátust a tekintélyes lövői gyü­lekezetbe Lethenyey István utódjául 1623. még Zvonarics püspök avatta fel. A kerület már 1630. soproni magyar lelkésznek kan­didálta Pápai Imre és Simonházi Tamás mellett. A lövői hivek az 1631. évi egyházlátogatáskor a legnagyobb dicsérettel szóltak róla. 1633-ban már ker. aljegyző, 1634. Dongó Gergely mellett al­esperes, 1637. óta pedig főesperes volt, 1638-ban is mint a „Felső­1 Ribini, Memorabilia I. 490. Schmidt K. J. A pozsonyi ehk. tört. 36.

Next

/
Oldalképek
Tartalom