Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - II. Az egyházalkotmány fejlődése.

Ezek azonban csak kéziratban voltak elterjedve és csak 1630, Csepregben kerültek sajtó alá. Másodszor pedig Somorján jelentek meg 1650-ben, Az előbbi kiadásról Káldy Mihály soproni plebánus is tudomást vett és kérdőre vonta Artner Farkas polgármestert, hogy miért nem tartják meg az abban feljegyzett ünnepet, az Úr szine változásának ünnepét. Az 1650. évi kiadás (a kánonok és az agenda) Musay Gergely püspök, Lethenyei István, Semptei Benedek, Szentmiklósi János esperesek és Fábri István kerületi jegyző aláírásával jelent meg. (Eht, Eml. 193. Mokos, 1598. évi törvénykönyv 24). A törvénykönyv szerkesztői, mint a címlap mondja, a sopronmegyei esperesek voltak, tehát Reczés János, Thokoics György, Vidos Lénárd és Klaszekovics István, amint 1598. az agendát ís ezek adták ki és az Egyesség Könyvének aláírói között ís ezek állanak első helyen. A kánonok előtt, miként az 1650. évi somorjai kiadásból látható, a sopronmegyeí és szomszédos lelkészekhez intézett latinnyelvű előszó is volt. A lelkészek, különösen pedig a hamis testvérek körében tapasztalt sok baj, viszály, erkölcstelenség és az igehirdetésben való renyheség indította őket arra, hogy orvosszerül ezeket a kánonokat kiadják. A kinyomatásról már lemondtak, mert a lelkészektől a kánonok lemásolását kívánták. (Ut vestrum singuli copiam sibi horum canonum faciant). Elég költséget okozott az Egyesség Könyvének és az Agendának kinyomatása. (Mokos i. m. 70. 1.) Ami most a kánonok eredetét és tartalmát illeti, Mokos Gyula csak a hercegszőllősi kánonok átdolgozását, sok helyen szolgai utánzását látta bennök. De lélektani képtelenség, hogy a legszenvedélyesebb hitviták idején a lutheránusok a kálvinisták törvénykönyvét vették volna át. Hanem igenis úgy ezeknek, mint a hercegszöllősieknek, a legrégibb lutheránus, az 1560 körül keletkezett és úgynevezett baranyai kánonok szolgáltak alapul. Csakis így magyarázható ki a két viszálykodó felekezet kánonai között a nagy megegyezés. A kétféle kánonok között nem az alárendeltség, hanem a mellérendeltség viszonya állapítható meg. Közös forrásukkal szemben is dunántúli espereseink igen derekas, értékes munkát végeztek. A 73 sopronmegyei kánonnak sokkal jobb a csoportosítása és áttekinthetőbb a felosztása, mint az 55 baranyai kánoné. Már Mokos megállapította, hogy ez a mi dunántúli törvénykönyvünk, mely hosszú ideig volt használatban, egyike a XVI. század legjobb és legrendszeresebb kánongyűjteményeinek, még az 1567. évi debreceniekkel is (Articuli majores)