Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - II. Az egyházalkotmány fejlődése.

meg ekkor az összes kemenesalji gyülekezeteket is. Kis Bertalan püspök idejében ebből vált ki a hegyfalui esperesség, melynek 1628—46. Ságodi Gergely hegyfalui lelkész volt az esperese s ide tartozott: Hegyfalu, Szentgyörgy, Vámoscsalád, Szentivánfa, Terestyénfa, Sömjén, Csénye, Peczel, Sennye, Kopács. (Ker. jkv. I. 49. II. 32. Eht. Eml. 145.) Egy másik esperességnek Csepreg volt a központja. Reczés János (f 1599) csepregi lelkész régi esperese volt a kerületnek, ki már Szegedi Máté püspök idejében is (1576—85) nagy szerepet játszott. Csepregi kartársa, Thokoich György alesperes lehetett mellette. Magyari István és Kőszegi Balázs esperes az ujkéri zsinaton 1602. mint régebbi időre hivatkoznak Reczés és Thokoich esperesek korára. Esperesek voltak Kőszegi Balázs (1600—1607) Zvonarics Imre (1607—1621) és Lethenyei István (1621—1643) csepregi lelkészek is. Kőszegi Balázs 1603. Muraközi György esperes (középpulyai később pinnyei lelkész) társaságában vizitálta Büköt, Meszlent, Kereszturt, a Dersffy Ferenc, Choron Margit (Nádasdy Kristófné) uradalmához s Lékához és Borsmonostorhoz tartozó gyülekezeteket. Lethenyei István csepregi esperességéhez 1631-ben Bük, Szakony, Locsmánd, Kőszeg, Pöse, Paty, Asszonyfalva, Söpte, Meszlen, Acsád, Szilvágy, Vát, Szécsény és a szomszédos gyülekezetek tartoztak. Nádasdy hitehagyása és Csepregnek elveszte után ennek az esperességnek központja Kőszegre került át. Lethenyei még itt is esperes volt. (Ker. jkv. I, 36. 50. II. 33.) A harmadik (fertőmelléki) esperességnek központja Fertőszentmiklós volt s ebben Klaszekovics István az esperes, aki 1598. Reczés, Thokoich és Vidos esperesekkel adta ki az agendát, a kánonokat és az Egyesség Könyvét. Soós János lozsi lelkész 1598. „senior cis lacum Fertő" címmel nevezi, azt mondván: „Kegyelmed az én seniorom, nem Reczés". Az utóda (1622—1634) Galgóczi Miklós szentmiklósi lelkész lett. Klaszekovics Tétényi Kövi Dániel kíséretében 1603. Csapod, Iván, Himód, Czirák, Geresd, Kaáld (Sajtoskál), Ság, Ujkér, Egyházasfalu, Horpács, Lövő, Kövesd, Lozs, Pereszteg, Czenk, Pinnye, Röjtök, Hidegség, Széplak, Söjtör (Süttör) és Szentmiklós egyházait vizitálta. 1631-ben Galgóczi esperessége idején pedig a fentieken kívül még Tétény és Pusztasomorja is ehhez tartoztak. (Adattár VII. 63. Ker. jkv. I. 50. II. 33.) 1603-ban Muraközi György középpulyai lelkész is esperes levén, az ő egyházmegyéje, úgy látszik a lánzséri és kaboldi