Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XI. A zalamegyei gyülekezetek.

Volt Hahótnak Szűz Máriáról nevezett paróchiás egyháza is, de ez a somogyi Szent Egyed bencés monostortól függött. Az apátság Hahóton egy szerzetest tartott a lelkészi teendők végzésére. Ezenkívül volt egy örökös helyettes, ki a lelkészség anyagi gondjait intézte. Ezek gondatlansága miatt azonban a plébánia jövödelme igen megfogyott, még kelyhek s egyéb szent tárgyak ís eltűntek. Debrentei Tamás zágrábi püspök és testvére, mint a hahótí plébánia kegyurai ezek láttára 1464. jan. 10. a római szentszéktől kértek vizsgáló biztosokat, kik a hahóti plébániát elválasztották a somogyi apátságtól. (Békefi, i. m. 141.) A hahóti apátság is 1479. a somogyi Szent Egyed apátság fiókmonostora volt s az is maradt a plébánia elszakadása után is. Ezen viszony alapján értesítette Mihály somogyi apát 1529. május 25. Akosházi Sárkány Bernátot és Hahóti Jánost, mint a hahóti apátság kegyurait, hogy a hahóti apátot maga elé idézte s felszólította, hogy mondjon le és húzódjék vissza a somogyi konventbe. (Békefi i. m. 213.) Már előzőleg 1508. Máté apát idejében is bajok mutatkoztak Hahóton. Ez évi márc. 11. ugyanis Thurzó Gergely zalavári és Miklós báttai apát, mint vizsgáló biztosok azt tapasztalták Hahóton, hogy egy fölszentelt világi pap plebánusként viselkedik, aki a templom kulcsait magához vette s Máté apátot csak akkor bocsátja be a templomba, mikor akarja. A biztosok a kegyurak beleegyeztével ezt a papot eltávolították és a templom kulcsait az apátnak adták át. De viszont az apát erkölcsi életére nézve is igen gyanús hírek hallatszottak. A hahóti monostor is a középkorban hiteles hely volt. (Békefi, i. m. 214.) A reformáció korában a Hahótíak közül csak Hahóti Brigittát, Nagyváthi és Mágocsi Porkoláb Márton özvegyét ismerjük, ki az evang. szigetvári parancsnoknak, Horváth Markónak volt az anyósa. Horváth ennek leányát, Krisztinát vette feleségül, ki 1559. márc. 25. halt meg. Fiuk Horváth Stansith Gergely, ki 1558. aug. 1. Körmenden született, a naplójában az édesanyját mégis nem Porkoláb, hanem Hahóti Krisztinának nevezi. Nagyanyja Hahótí Brigitta 1556. még életben volt.

1 Protestáns lelkészeit csak a XVII. századból ismerjük. 1623ban Pápai Gergely volt a református lelkésze, ki azonban Söjtörre ment át s még ebben az évben Laky Gergelyt avatták fel Hahótra, aki még 1627. is itt volt. 1631-ben a csepregi zsinaton 1 Szalay A. Négyszáz m. levél 194. Földváry L. Szegedi Kis István 147. 155.