Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XI. A zalamegyei gyülekezetek.

elűztek Légrádról, aki 1682. surdi lelkész volt. 1688 után fokozott erővel indult meg a térítés s különösen Berke Péter plebánus dicsekedhetett nagyobb eredményekkel. De 1792-ben mégis új életre kelt az evang. Légrád, midőn Artner Mihályt hívták meg levita-tanítónak.

1 c) Nagykanizsa és vidéke. Nagykanizsa. Az Osl nemzetiségből kivált Kanizsay család ettől vette nevét. Kanizsát 1322. Osl Lőrinc zalai ispán foglalta el a Németújváriaktól s I. Károly a várat az urodalommal együtt Lőrincnek adományozta. A család legkiválóbb tagja a középkorban Kanizsay János 1384. egri püspök és 1387 óta esztergomi érsek és főkancellár, Magyarország első prímása. E családból való Kanizsay Orsolya, Kanizsay László és Bélteki Drágffy Anna leánya, Nádasdy Tamás nádor neje, a reformáció buzgó pártfogója. Nagykanizsa a XVI. század első felében Nádasdyék birtoka volt, a nádor és neje többször meglátogatták ezt a török által folyton fenyegetett urodalmukat is. Nádasdy például 1556. betegen is a Kanizsa melletti táborban időzött. A buzgó nádorcsalád oltalma alatt szilárdult meg a reformáció ezen a véghelyen, hol hű pártfogókra talált a kanizsai várnagyokban és tiszttartókban is. Hassághi Dénes kanizsai tiszttartó, Kanizsay Orsolya keresztapja és gyámja már a fiát, Ferencet 1536-ban Wittenbergbe küldte. Dévay Biró Mátyás a külföldön találkozott vele s pénzt is kapott tőle. Hassághi Ferenc 1536. mint nobilis Hungarus iratkozott be az egyetemre és Dévayval levelezett, aki ismételten is pénzt kért Hassághi számára az apjától. Özv. Hassághi Dénesnétől és Ferenc nevű fiától Nádasdy Tamás zalavári kommendátor 1542. jan. 3. vette vissza Zalavár várat (arcem). Hassághi Imrének (talán Dénes másik fia) botrányos pöre volt 1568. Mezőlaki Ferenc zalavári apát hagyatéka miatt. A későbbi kanizsai tisztviselők, Lóránt Miklós 1538., Nagy Máté 1549., Térjék Tamás 1550., Szele Jakab 1557., Csányi Ákos 1559., Bakó András 1560., Thury György 1568. bizonyára protestánsok voltak. Szele Jakab kanizsai tiszttartó 1558-ban irja: „Én még a pápa kosztján vagyok, de az uraim már nem hajlandók a martyromságra."

2 1 Haller i. m. 384. Szalóky E. Vázlatok a surdi gyűl. törtből 24. 1. 2 Földváry, Szegedi Kis I. 169. Bunyitay Eht. Eml. I. 367. III. 102. 109.