Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - II. Az Ausztriához csatolt és egyéb határszéli urodalmak Sopron megyében.

Ruszt. Ruszt már a rómaiak idejében is lakott hely volt Ülmo néven. (A latin Ulmus szótól = szilfa, Rustbaum.) Innen 1317. Szil,, 1393 óta pedig a német Ruszt néven említtetik. Már a középkorban gazdag, művelt és a borairól híres város volt. Földesuraik közül a Héderváriak, Czírákíak és a Bazini grófok ismeretesek. Szent Egyedről nevezett csúcsíves temploma is még a középkorból való. A város kőfalai 1614. épültek. A reformáció korában Ruszt a királyi család birtokában levő magyaróvári urodalomhoz tartozott, amelynek több buzgó evang. várkapitánya is volt, mint például Voniczky Zakariás, Huszár Gál patrónusa s Rotwitz Illés és Braun Erasmus. így Rusztnak is volt már a XVI. században evang. lelkésze. Faut Márk soproni krónikája szerint Kriní Máté soproni benefíciátus pap is előbb Ruszton volt s mint apostata került Sopronba. Ruszti feljegyzések szerint a régi felső templom a beneficiatus házakkal együtt később az evangélikusoké volt.

1 Az evang. lelkészt Rusztról Rudolf korában az ellenreformáció kezdetével űzték el az urodalom tisztjei, A bécsi békekötés után is a tisztán evang. város 1618 körül a maga hitén levő lelkészt hívott, ezt azonban Harrach Károly gróf, Magyaróvárnak akkori ura 1621. elűzte, a templomot elfoglalta s Rusztot mint filiát a győri püspök rákosi plébániájához csatolta- Majd pedig külön plebánust is rendelt Rusztra, akinek részére évi 40 forintot kellett fizetniök. De egyelőre még megengedte, hogy evang. tanítót tarthassanak és az egyházi cselekvények elvégzése céljából időnként evang. lelkészt is hozhassanak a szomszéd községekből, vagy pedig maguk mehessenek ki máshová az Isten igéjét hallgatni. így a rusztiak különösen a meggyesi lelkész szolgálatát vették igénybe. 1624—1627-ig például Oemich Tivadar, meggyesi lelkész szolgált nekik s mikor a soproni tanács ezt el akarta mozdítani, a rusztiak 1627. máj. 5, külön levélben folyamodtak Oemich érdekében, mert kételkedtek, hogy az utóda őt pótolhatná.

2 A győri püspök és a rákosi plebánus azonban mind jobban beleavatkoztak Ruszt egyházi ügyeibe. A rákosi plebánus például 1629-ben a soproni tanács előtt tiltakozott az ellen, hogy Gensel Kristóf meggyesi lelkész Ruszton is fungáljon. És még nehezebb lett a helyzetük, midőn II. Ferdinánd a várost 1633. Sennyey 1 Thirring G. i. m. 119. Warkoweil K. Gesch. der ev. Gem. Ruszt. 10. Payr, Sopr. Ehtört. 162. 2 Hist. Diplom. App. 20. Sopr. Ehtört. 304.