Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XV, Révkomárom és a komárommegyei gyülekezetek.

b) A komárommegyei gyülekezetek. Tata. E város helyén egykor római gyarmat állott, melyet a nagy tótól „Ad lacum felicem" neveztek s forrásaiból a vizet Bregentiumba (Oszőny) vezették. Szent István király nevelője, Deodatus vagy Theodatus, olasz pap, sanseverini gróf itt Péter és Pálról nevezett bencés apátságot alapított, mely a középkorban hiteles hely volt. Nevét is ettől a kegyes alapítótól vette, akit Turóczy szerint már István király ís mint lelki atyját, Tatának nevezett. 1233-ban Fírmínus volt a tatai apát. Szép vidéke és fényes kastélya kedves mulatóhelye volt Zsigmond, I. Mátyás, II. Ulászló és II. Lajos királyoknak, hol sok kiváló külföldi vendéget ís fogadtak, A XV. században a Rozgonyiaké volt, kiktől Mátyás király váltotta vissza. Ranzanus, Bonfini és Oláh Miklós nagy elragadtatással szólnak róla. Még a XV. században is különbséget tettek régi és új, vagy magyar és tót Tata (Hungaricalis et Slavonícalis Thata) között. Bonfini szerint két temploma (duae basilícae) volt. II. Ulászló 1510. még itt tartotta az országgyűlést. 1543-ban a török elfoglalta s ennek uralma alatt elpusztult. Achmet már 1543. felgyújtotta.

1 Tatán a reformációnak első nyomát Braun Rézmán (Erasmus) magyaróvári várparancsnok levelében találjuk, aki 1578. a soproni tanácstól Péter balfi lelkészt kéri Tatára tábori papnak. Ez azonban vagy nem ment el, vagy csak rövid időre, mert Péter 1583-ban is Balfon volt. De a rostocki Schubert Jánosról már bizonyosan tudjuk, hogy 1580. Tatán tábori lelkész volt, aki előbb Győrött szolgált hasonló minőségben.

2 De az ellenreformáció Tatán ís korán kezdetét vette. Pedig a töröktől is sokat kellett szenvedniök. A tatai és gesztesi járás 1543—1622. teljesen kihalt, elpusztult. Csak ezután hívtak új települőket Tatára is, de nehezen ment a telepítés, mert nem csak a magyar földesúrral, hanem a törökkel is külön kellett szerződniök. 1643-ban Zichy Ferenc volt a tatai vár ura. S bizonyára már ennek idejében történt, amit az evang. rendek az 1638. évi országgyűlésen panaszolnak fel, hogy Balogh István várkapitány Tatáról az evang. lelkészt elűzte s a katonákat erőszakkal, bebörtönözéssel kényszerítette a római egyházba való áttérésre.

3 1 Balics L. Ehtört. I. 180. 220. II. 209. Venzel G. Tata fénykora 8. 58. 2 Payr, Sopr. eht. 150. 1. Raupach, Presbyt. 152. 163. és Hrabovszky Presbyt. II, 210. 3 Gyulai R. Komárom m. a XVII. szban. Hist. Dipl. App. 18.