Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - V. A Batthyányak urodalmai Vas megyében.

gyűrűzött el mátkájának, már evang. volt, aki később egyetlen fiukat, Boldizsárt is áttérítette. Batthyány Kristóf ék gyermekeit egy Anna nevű kilépett apáca tanította, akit túlságos szigorúsága miatt az apa levélben 1554. e szavakkal dorgált meg: „Te Anna apáca! Értettem régente fogva, hogy te az én gyermekeimet pirongatod, vered . . . nem udvar az te helyed, hanem klastrom. Kápa az te ruhád, nem fekete hernáci. Nem teremtőd az Batthyány udvar, nem ís érdemled annak kenyerét; mert te hitöt szegett és szerzetet hagyott sem apáca, sem nem apáca vagy. Azért úgy nyúlj az gyermermekömhöz és úgy egyed az Batthyány kenyeröt, hogy megemészthessed; mert ha Isten egészségűmet, éltömet adja, bizony kioktatom veled, ha érdömöd szerint meg nem etted. Ezt az levelet penig irta tenéked az, aki örökös Újvárba és Szalonokba. Ezt értheted tűlem. Isten adjon néked egy ifjú barátot ez esztendőbe."

1 Batthyány Kristóf már 1567. elhalt. Egyetlen fiukat Boldizsárt, ki 1543. született, igen gondosan nevelték. Reá bizonyára még a bánnak, Ferencnek is gondja volt. Fiatal korát Bécsben és Parisban az udvarban töltötte. Németalföldön Mária magyar királynét is meglátogatta. A külföldön is jó magyar maradt. Braun Rézmán óvári főkapitány azt írta róla a királynak, hogy Batthyány ki nem állhatja a németet. Világlátott, tudomány- és zenekedvelő férfiú volt, aki sok könyvet vásárolt, Clusius világhírű botanikus munkáját is támogatta és Beythe Imre fűvészkönyvét revideálta.

2 A Batthyányak tradíciójához híven a római egyházzal Boldizsár ís csak nehezen szakított. 1566. jan. 30. a szigetvári hősnek leányát, Zrinyi Dóricát (szül. 1550. jún. 22) vette feleségül, akinek testvérei már korán a reformáció pártjára állottak. Magát Boldizsárt az ismeretlen nevű lelkészeken és tanítókon kívül főként az özvegy édesanyja s a magyar születésű Pistalotius és Corvinus Illés bécsi orvosok nyerték meg Luther számára. Különösen az orvosok és a a nők voltak e korban buzgó térítők, miként Kőrősí Fraxinus Gáspárnak, Nádasdy udvari orvosának, Kanizsay Orsolyának és Nádasdy Annának példája is mutatja. Anyja, Svetkovics Erzsébet 1568. lelkes szavakkal buzdítja, hogy evang. lelkészt tartson az udvarában. „Adja Isten, irja néki, hogy jó predikátortok volna, akkor az én fiam még az én fiam volna; most nem tudom, kié. Semmi jó ott nincsen, hol az Isten1 Takáts S. Régi magyar asszonyok. 4. 1. 2 U. o. 39. 129. Takáts S. Rajzok a török világból III. 381.