Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - III, A tanfejlődés és a hitviták.

másfél egész nap felele nekik." Most nyolc év múlva is azt állítja, hogy ellenfelei ellenmondottak egymásnak: „Ott ís tudjátok, hogy ők magok, az vetélkedő jámborok meghasonlanak. Egyik azt monda, hogy az kenyér az Krisztus Urunk teste. Másik kedig, hogy alatta vagyon." Eltávozásának pedig így adja okát: „De hogy látá Böythe István, hogy háborúra, nem az isteni szeretetre igyeköztök: megmondá elöttetök, hogy soha csak egy gyűlésnek sem volt jó vége. Búcsút vévén tőletek, kiméne. Azt költétök utána, hogy haragjában és azon való szégyönletiben mönt el, hogy meggyőztétök. Hiszen bizonyságot teszön az írás. Senki kedvéért nem hazud. Még akkor nömös praedicator uraim mindnyájan magatoknak maradtatok és placentinusokká lőtte tök. Jobballottátok az egy cipót és az pohár bort az Ur Istennek tiszta és förtelőm nélkül való beszédénél." Azután alább még Reczést durva, kegyetlen hatalmaskodónak, Horváth Gergelyt és Scultetit álnok férfiaknak mondja. Mind a két fél tudósításában bizonyára volt, sajnos, túlzás, elfogultság és alaptalan rágalmazás. Egyesülés, kibékülés helyett nagyobb szakítás és gyűlölködés lett a kollokvium eredménye. (Adattár VII. 74. 75.) d) Reczés és Beythe pártja. A meghiúsult Meszleni Concordia 1595. Beythe lemondása. A teljes szakadás a kollokvium után még nem állott be, bár a hitvallások kötelező aláírása megkezdődött. Nádasdy csak az Ágostai Hitvallás elfogadását kívánta a lelkészektől, de Reczés pártja a Formula Concordiae aláírását is megkövetelte. Felettébb szigorúan és egyöntetűen ezt a kérdést nem vették, mert némelyek aláírásukban az Augustána, mások a Liber Concordiae, ismét mások pedig a Formula Concordiae nevét említik. Nálunk nem volt „eset arra, hogy valaki, miként a Felvidéken sokszor megtörtént, az Augustána mellett Melanchthon „Corpus Doctrinae" gyűjteményére mert volna hivatkozni. Beythe és fia a kollokvium után sem szakított meg minden érintkezést az ágostai hitvallás követőivel. Beythe András surányi lelkész már három hét múlva, jún. 23. egy önmaga (és bizonyára édesatyja) által készített „Methodicus tractatus de matéria Coenae Domini" című értekezést küldött Csepregre Reczés és Thokoics espereseknek s vele újabb kísérletet tett a vitás kérdésben való megegyezésre. De kijelentette, ha az irás alapján jobbat készítenek, ők is alá fogják irni. Reczés erre alig válaszolt. Beythe István pedig mint püspök 1593. szept. 2. Szentgyörgyi Gábornak,