Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - III, A tanfejlődés és a hitviták.

stantiatió, Mária és a szentek kultusza, az ereklyék, a purga­tórium, a papnőtlenség, szóval mind az, amit az Ágostai Hit­vallás „Abusus mutati" (megszüntetett visszaélések) címe alatt sorol fel, tárgyai voltak a hitvitáknak. Nemcsak a theológusok vettek részt benne, hanem a nép, a gyülekezet is olvasta a bib­liát s ennek zsinórmértéke szerint itélt az egyház tanai és intéz­ményei felett. Vitatkoztak nemcsak a templomban és iskolában, hanem családi körben az asztal felett (mint Mayláthné, Nádasdy Tamás nővére), az utcán, gyűléstermekben, céhekben, sőt a bor­mérésekben is (miként Sopronban). Sopronban 1551. Sági Fínta Ambrus városi tanácsos házában Jeckel Bálint jegyző a meg­holtakért való imádkozás felett vitatkozott és pedig a bibliát fel­ütve, mely az asztal mögött a padon feküdt előttük. Magyari István mondja idősb Nádasdy Ferencről: „udvarához ha ült, az tudománynak részét hozván elő, azt az tévelygések ellen az Szentírásból megértette." S ifjabb Nádasdy Ferenc és Esterházy Miklós nádor is az áttérés előtt vitairatokat váltottak egymással. (Sopron eht. 79. Eht. Eml. 155.) A magyar protestáns hitvita-irodalmat Sárvár reformátora Dévay Mátyás kezdte meg, ki barátai kértére még Budán 1531-ben irta „De dormitione sanctorum" (A szentek aluvásáról) cimű mun­káját s ugyanekkor készült 52 reformátori tétele (propositiones) is. Ezek csak kéziratban terjedtek el, de már szinte mint kézi­könyv voltak forgalomban s ezért Szegedi Gergely franciskánus barát „Censurae fratrís G. Zegedini" cimű vitairatot adott ki ellenük Bécsben 1535. Ez a támadás indította Dévayt arra, hogy a két művét most már ő is kiadja. Sárvárott Nádasdy udva­rában készítette őket sajtó alá. A Bebek Imre székesfehérvári préposthoz intézett ajánló levél Sárvárott 1535. pünkösd napján máj. 16-án kelt. Ebben is erős vágást mér Dévay a r. kath. coelibatus intézményére, midőn Bebek Imrének feleségét is üd­vözli és megdicséri a prépostot, hogy „Isten igéje által felvilá­gosítva kész volt inkább atyai örökségét elveszteni, mint sem hogy ő ís a papok közt szokásos kóbor ágyasságban fetrengjen." Első művét a szenteknek segítségül hívása ellen irta, az 52. tételben pedig a reformáció alaptanait adja. A két műhöz barát­jának, Dietrich Vida nürnbergi lelkésznek kívánságára bécsi fog­ságának és itt Fáber János püspök által való kihallgattatásának történetét is megírta. Mind a három mű latin nyelven együttesen Nürnbergben 1536. jelent meg. Cimét alább fogjuk közölni. Or­thographia Ungarica (Krakó 1638) művében is van hittani anyag

Next

/
Oldalképek
Tartalom