Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

MÁSODIK RÉSZ. Az egyházkerület általános története. - II. Az egyházalkotmány fejlődése.

a rómaitól sokban különbözik" s feltételezi a püspökről is, hogy tudja ezt. A zsinat másik fődolga pedig a püspökválasztás volt, hogy különvált egyházkormányzatuknak megbizott hivatalos képviselője is legyen. Valószinü, hogy ugyanekkor a püspök jogait és kötelességeit, különösen pedig az esperesekhez való jogviszonyát is megállapították s az új püspök esküvel és amint ezt utódairól tudjuk, reverzálissal is kötelezte magát tisztének hű betöltésére, valamint arra is — amit a hierarchiától még mindig félő őseink különösen megkívántak — hogy hivatalos hatáskörét túl nem lépi, mások jogait meg nem sérti, szóval nem uralkodni fog, hanem mint primus inter pares szolgálni. Szegedi Máté, az így megalakult tágabb körű dunántúli kerületnek első püspöke (Sztáraynak rövid életű püspöksége csak szűkebb térre szorítkozott) a nehéz szervező munkára termett és hívatott, közbecsülésben álló, tudós és tekintélyes férfiú volt. Egyike a Szegedről származott nagyszámú és kiváló egyházi embereinknek. (Elég csak itt Szegedi Kis István püspökre és Szegedi Gergely debreceni lelkészre, a jeles énekeskönyv szerkesztőjére gondolnunk, S itt a Dunántúl is Szegedi András 1591. mint újkéri lelkész irta alá a csepregi kollokvium jegyzőkönyvét. Öccse vagy talán fia lehetett első püspökünknek.) Szegedi Máté a wittenbergi egyetemen ís járt, melynek anyakönyvébe 1545. jún, 13. jegyezték be a nevét. Lelkésznek is bizonyára még Wittenbergben avatták fel. Hazatérte után Somogyban Kálmáncsán volt r.endes lelkész, ahol ő még bizonyára az ágostai hitvallás szerint tanított, 1550. márc. 9-én Térjék Tamás kanizsai prefektust kérte, hogy ajánlja őt Nádasdy Tamásnak. így került már korán Sárvárra. Akosházi Sárkány Antal, Nádasdy főtisztje és rokona 1562. mint régi ismerősét teszi meg őt végrendelete egyik végrehajtójának s 50 forintot neki is hagyott. Nádasdy özvegyének és fiának idejében is még ő volt az udvari pap Sárvárott. Püspökké választatása után azonban már csak kilenc évig szolgálhatta egyházát, mert Kanizsai Pálfi János feljegyzése szerint 1585. júl. 12. halt meg mint püspök és sárvári pap. Családi élete nem lehetett valami boldog, amint ezt Beythe nyilatkozatából és az Encomium Ubiquísticum undok verseiből következtethetjük. (Szegedi Klára, Tétényi Imre czenki lelkész neje, ki a sógorával pereskedett, valószinűleg a püspök leánya volt, L. fentebb 135.1. Eht. Eml, 46,). Kortársai, a vele szolgált esperesek a magyar F. C. előszavában nemcsak hithűségét, hanem erélyes kormányzását is