Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XIII. A reformáció Tolnában és Baranyában.

Laskó. Mint második központ Laskó válik ki Siklós mellett a baranyai gyülekezetek köréből. Egy mérföldre esett Eszéktől, mint első és egyedüli reformátora, Sztáray Mihály irja. Szép magas kerek dombon gót stílusban épült a temploma, amelynek sugár tornya szilárd anyagból volt egészen a csúcsáig. A helyére épült új templom körül ma is megvan az ősi temető, amelyben Laskó városának első evang. hivei, Sztáraynak első hallgatói pihennek. A török defterek 1544-ből még a neveiket ís megőrizték : Varga, Puskás, Borbély, Gálos, Mező, Bárd, Bors, Kozma, Sós, Matkó, Bakó, Darabos, Almás sat. neveket találunk köztük. (Bunyitay, V. 543. Földváry 115. 123.) Baranya reformálásának Siklósi által megkezdett munkáját Sztáray folytatta Laskón. Valószinűleg a somogymegyei TótSztárán született, mely szintén Perényi birtoka volt. A szláv nyelvet, amelyen szintén hirdette az evangeliomot, már otthon tanulhatta meg. A két élőnyelv ismerete neki szélesebb munkamezőt biztosított. A földesúr kíséretével került fel Sárospatakra az ottani franciskánus zárdába, innen pedig később vissza a szülőföldére Dunántúlra reformátornak. Magasabb műveltségét a páduai egyetemen szerezte. Olaszföldön tanulta meg a zenét is, melynek később oly jó hasznát vette. Skaricza szerint Luther iratainak olvasgatása és mások kegyes buzgalma által itt Páduában, a pápaság közelében mondott le örökre hitbeli tévelygéseiről. Visszatérése után a szintén baranyai származású Kopácsi Istvánnal együtt valószinűleg Sárospatakon volt tanító, ahol meg is nősült, feleségül vévén Bánóczi István szép özvegyét. Tiszttársát állítólag e szavakkal búzdítá példájának követésére : „Sequere Kopácsi" ! Ezt a mondást, mint szállóigét, még mai nap is emlegetik a pataki diákok. Pázmány ís Kopácsi munkatársának mondja Sztárayt. (Földváry i. m. 115.) Eletéből egy jó évtized (1531—1544) ezután teljesen ismeretlen. 1544-ben megkezdett laskói működéséről azonban már maga Sztáray számol be Tolnai (Tuknai) Miklós nevű barátjához Bécsbe küldött levelében. Hét éve mult már — irja 1551. jún. 20. kelt levelében — hogy a török uralom alatt álló AlsóBaranyában, mint első és egyedüli, Laskó városában az Ür igéjét hirdetni kezdte s már innen és túl a Dunán és a Dráván az Űr gabonájának aratására jött többi atyafiakkal (cum reliquís fratribus) 120 egyházat alapított, melyekben egy értelem szerint hirdettetik Isten igéje és pedig oly nagy tisztasággal, hogy jobban szervezett egyházak azoknál sincsenek, akiknél az Ür igéje 32