Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.
ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XIII. A reformáció Tolnában és Baranyában.
melyben a pogány töröktől való szabadulásért esd Istenhez, Megvan ez ének Bornemisza énekeskönyvében, (Detrekő 1582), Gönczi Fabricius Györgyében (Debrecen 1592) s még a XVIII, század református énekeskönyveiben is. Ez mutatja, hogy az egyház hiven őrizte a nagy reformátor emlékét. (Szilády A. RMKT. IV. 282. 284. Földváry 108.) Siklós munkájára csak az eredményből következtethetünk. Mert 1550 körül Siklós és környéke egészen a kis Rinya folyóig az evang. hitet vallotta. Siklósinak tehát sok munkatársa is volt, akik egyik helyről a másikra járva predikálással és szent énekekkel terjesztették az evangeliomí világosságot, de ezek neveit sűrű homály fedi. A siklósi vezető emberek közül csak Nagykárolyi Vas Mihály várkapitány (castellanus) neve ismeretes, aki bizonyára evangélikus volt, mert Dobai András sárospataki lelkész „Az utolsó Ítéletről" szóló énekét 1540. neki ajánlotta. Meglehet, hogy Dévai Mátyás is járt Baranyában, Mert Bebek Imre székesfehérvári préposthoz irt levele szerint 1531-ben, midőn János király Pécsre indult, ő is Bebekkel utána készült menni és pedig bizonyára a magyar főuraknak Perényi és Török Bálint által ekkor Somogyba összehívott gyűlésére. Hogy csakugyan eljutott-e Dévai Baranyába, azt nem tudjuk. Ha eljutott ís, csak rövid időt tölthetett itt. (Szilády A. i. m, II, 443, Földváry 108. 110.) Siklósi, miként patrónusa Perényi, természetesen még Luther reformációjának volt a hive és lelkes terjesztője. Földváry László és Fejes István lehetőnek tartják, hogy az a Michael Lítteratus vagy scholasticus Michael Deák, akit Perényi várparancsnokul (castellanus) hagyott Siklóson, s akit Szerémy szerint a török 1543-ban a vár feladása után a Pécs felé vezető uton elfogott, a vele vitt kincsekből kifosztott és lefejeztetett, egy személy lett volna Siklósi Mihállyal, Szerémy szerint ugyanis ez a castellanus nem katona, hanem a hadakozáshoz nem értő tanult ember (scholasticus) volt. (Quia solent semper optimates Hungarorum Scholastícum ín arce [tenere] et nobiles in curia suarum pro ancíllis et pro dominabus earum.) S talán Siklósi fia volt az a Siklósi Miklós nagymarosi lelkész, Huszár Dávid pápai lelkész barátja, aki szemtanuja levén Szigetvár ostromának, Zrinyi Miklósra később epitaphiumot irt s aki a hercegszőllősi kánonokot is 1576. magyarra fordította. 1 1 Szerémi Gy. 384. Földváry 110. Mokos Gy. A hgszőllősi kánonok 59.