Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XIII. A reformáció Tolnában és Baranyában.

Konstantinápolyba küldenie, aki onnan soha sem tért vissza. Gábor nevű fia lett az örököse, ki szintén oly buzgó lutheránus volt, mint ő maga. (Spatakí főisk. 300-ados ünnepe 1860. Földváry 109. Bunyitay Eht. Eml. III. 461.) Siklóson is tehát, mely Civitas Palatinalis néven is említtetik s melynek külön magisztrátusa is volt, csak az 1528, évvel vehette kezdetét a reformáció, midőn Perényi a családjával másfél évet itt töltött. Nem mehetett könnyen a munka, mert hiszen a bencéseknek apátságuk s a karínges ágostoni szerzeteseknek zárdájuk volt a városban. Ezek erős ellenállás nélkül alig engedték át helyüket a reformátoroknak. S magának Perényinek udvarában is még sok ellensége lehetett a reformációnak. így volt ez eleinte Nádasdy Tamás udvarában is Sárvárott. Siklósi Mihály volt a város első és egyetlen ismert nevű reformátora. Pathai Sámuel tolnai lelkész, aki a XVII. század elején Laskón és Veresmarton volt rektor és gondosan kutatta a régi egyházak történetét, 1647-ben e szavakkal emlékezik róla: „Siklós várának és városának határai néhai Siklósi Mihály igen dicséretes emlékezetét ünneplik, aki Perényi Péter reformátora volt. Midőn ama részeket bebarangoltam, gyakran hallottam igen idős emberektől, hogy Siklósi az egész udvar előtt oly gyűlöletes volt, hogy nem egyszer magában az udvarban is éles kardokkal darabokra vagdalták volna, ha az a kegyes és nagylelkű hős (Siklóson akkor Perényi lakott) különös pártfogása és védelme alá nem vette volna. (Lampe-Ember 664. Földváry 108.) Siklósi életéből és munkásságából több adatot nem ismerünk. Nevéből következtetjük, hogy Siklóson született. Többen Sátoraljaújhely reformátorának is megteszik. Földváry azt hiszi, hogy szülőhelyéről került fel a Perényiek másik városába Ujhelyre, ott a zárdába lépett s ő is szerzetesből lett reformátorrá, miként Kopácsi és Sztáray Sárospatakon. De ez csak feltevés. Ilyen Szilády Ároné is, aki szerint Baranyának Sztáray előtt Siklósi volt a legnagyobb sikerrel működő reformátora s mind Sárospatak és Ujhely vidékén, mind Baranyában ő volt az úttörő. Amott Sztáray és Kopácsi, emit Sztáray lép a nyomába. Bizonyos, hogy egyike volt legelső reformátorainknak. Ezt már Perényihez való viszonyából is következtethetjük. Pathai emlékezésén kivül egyedül biztos tanúbizonysága munkás életének a szép egyházi ének: „Mennynek és földnek kegyes Istene", amelynek versfőiből az ő nevét olvashatjuk ki s a