Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XIII. A reformáció Tolnában és Baranyában.

környékét Baranya és Somogy megyében, anyjától, Kanizsay Dorottyától pedig Valpó várát és ennek járulékait a Dráván innen és a Dráván túl. A kettős nagy urodalomnak központja a Zsigmond király fogságáról nevezetes Siklós vára volt. Kiváló szép hely, melyről Pathai Sámuel tolnai lelkész még 1647. is ezt irja: „Igen kellemes hely, vára is igen szép, kellemesség dolgában alig valamelyiknek áll mögötte Magyarországban". (LampeEmber 664. Földváry i. m. 98.) Perényi a feleségével, Székely Klárával és Ferenc nevű kis fiával csak négyszer tartózkodott itt, akkor is csak rövidebb ideig : 1528-ban, midőn Ferdinándhoz való átpártolása után János király elől menekült ide a Felvidékről; 1531-ben, midőn a dunántúli főurak közt alakult politikai szövetség hozta ide ; 1532-ben, midőn Szolimán bejövetele miatt forogtak baranyai birtokai veszedelemben; és 1535-ben előttünk ismeretlen okokból. Az ő gyakori távollétében tehát buzgó egyházi férfiakra volt szükség, akikre ő itt nyugodtan bizhatta a reformáció dolgát. Perényi Péternek áttérését Földváry László meggyőző érveléssel teszi az 1528. évre. Az 1527. év tavaszán ugyanis még az eretnekgyülőlő Szerémy György káplán szerzett Perényinek udvari papot s csak ennek az évnek végén nevezi ez őt apostata latornak, Skariotesnek. Es Szerémy 1528-ban Sátoraljaújhelyen Perényi városában Pöstyéni Ferencért még halotti misét mondott. A reformáció kezdetét tehát Perényi birtokain s magának a földesúrnak áttérését is legfeljebb 1528-tól számíthatjuk. Szilády Áron is erre az évre teszi Perényi áttérését. (Szerémy 165. 172. 190. Földváry 95. Szilády V. 296.) Perényi 1527. Ferdinándhoz pártolt át Zápolyától s csak ezen politikai áttérését követte azután a vallási. De mint protestáns nagy buzgósággal vette a reformáció dolgát. A sárospataki várkapujára 1534. állítólag még ő vésette e szavakat: „Feiíx civitas, in qua verbum Dei praedicatur et observatur", Gálszécsi István az első protestáns énekeskönyvet (hangjegyekkel) 1536. neki ajánlotta. 1539-ben Dévai Mátyás tartózkodott az udvarában. 1540-ben Ferdinánddal szemben is kijelentette, hogy vallásában, mint eddig, úgy ezután sem tűr kényszerítést1542-ben fogságba vettetvén, bécsújhelyi börtönében egy kiváló festővel képeket festetett a bibliai történetekhez, amelyek alá ő vallási vigasztalásul verseket irt. Melanchthonnak 1545. márc. 27. hozzá írt levele őt már a börtönben találta. Szenvedése öt és fél évig tartott. 1547. halt meg. Ferenc nevű kis fiát kezesül kellett