Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XIII. A reformáció Tolnában és Baranyában.

ságba. Bognár György győri lelkész 1674. például egész Belgrádig lejutott a Duna mentében és itt a falvakban magyar evangélikusokat talált, akik örömmel fogadták őt és száműzött lelkésztársait: „Isten hozta kegyelmeteket, édes prédikátor uraim, nem a római császár űzött ki benneteket, hanem az Isten ő szent felsége küldött ide mi hozzánk titeket. Tehát tanítsatok bennünket az Isten szent igéjére. Kereszteljétek a mi fiainkat, leányainkat. Keveset tudunk immár mi az igaz keresztyén hitből". Es Bárány szerint Buda elfoglalása után jöttek ide ismét evang. menekültek, akik szétszórtan éltek a katholikusok és reformátusok között. 1715-ben pedig a pápai urodalomból, Csóthról jöttek szökött jobbágyok Gyönkre, akik itt inkább vadászatból, mint földmívelésből éltek és Molitorísz András volt várpalotai részeges lelkészt hívták meg maguk közé. 1718-ban jött Nagyvázsonyból Gyönkre Bárány György, aki itt és Sárszentlőrincen lelkészkedve alapítá meg mint esperes német és magyar települőkből a tolna-baranyai esperességet. Gyönk vidéke előbb a királyi fiskusé volt, majd pedig Magyari Péteré és Zinzendorf Ferdinánd generálisé, akitől 1722. gróf Mercy Florimund tábornok vette meg.

1 b) A reformáció Baranyában. Az 1495. évi subsidiumlajstrom szerint Zala, Mosón, Tolna és Somogy megyék voltak a legnépesebbek. Baranya pedig, mely több mint 15,000 portát számlált, még ezeket is felülmúlta. De a mohácsi vész után a községek legnagyobb része itt is elpusztult, vagy néptelenné vált. (Földváry L. Szegedi Kis István 136.) Siklós. Baranyában Siklóson Perényi Péter védelme alatt indult meg legkorábban a reformáció. Ennek a kiváló magyar főúrnak, aki különben ősi birtokain Zemplénben Terebesen, Sátoraljaújhelyen és Sárospatakon szokott tartózkodni, a Dunán túl is voltak birtokai. Istvánfi és Pázmány is Perényít tartja az evangélikusok első patrónusának. Ez utóbbi szerint: „Az urak közül legelső Prinyi Péter lutheristává lőn és az ő jószágába Kopácsi Istvánt, Sztarinus Mihályt praedikálni bocsátá. Ennek példáját követé Drágffi Gáspár, ki az maga jószágába Batizi Andrást és Dévai Mátyást praedikáltatá". (Pázmány művei I. 414. 1.) Atyjától, Perényi Imre nádortól örökölte Siklóst és ennek 1 Klesch D. Homagium Sacrum bevezetése. 1676. Payr, Eht. Eml. 351. 1.