Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - XI. A zalamegyei gyülekezetek.

Szluny Annának Oláh Császár Miklóssal való esküvőjén. 1561­ben Bánffy Nádasdyval jött Bécsből s Németkereszturon hozzá­szállt. Nádasdy nevelt fia, Mayláth Gábor 1561. Bánffy László leányát vette feleségül, aki Miksa cseh királynak és magyar trónörökösnek volt az udvarhölgye. 1567-ben is, midőn Bánffy László egy másik leányát házasította ki, Bánffy ék Nádasdy özvegyétől kértek kölcsön ezüstevőeszközöket. A Nádasdyékkal való barátság is bizonyára fokozta Bánffyék protestáns buzgal­mát. (Nádasdy csal. lev. 7. 51. 104. 171. 238.) Hogy Bánffy Lászlónak mennyi része volt Lendván a refor­máció megszilárdításában, azt részletesen nem tudjuk, de Bor­nemisza püspök jó bizonyságot tesz mellette. Nagy kár azonban, hogy unokatestvérével, Bánffy Istvánnal később nagy viszály­kodásban élt s barátaik sem tudták kibékíteni. Nagy hátrányára volt ez bizonyára a reformáció ügyének ís. (Takáts S. Régi magy. asszonyok. 21.) Bánffy István még Beythe papsága idején halt el 1568. jan. 22. Egy özvegy Bánffyné 1582. említtetik Regede közelében. Fia, Bánffy Miklós pedig 1570. vette feleségül Zrinyi Orsolyát, a szigetvári hős legfiatalabb leányát, Perényi Gábor özvegyét, aki buzgó evangélikus volt. Menyegzőjükön nővére, Zrinyi Dóricza s ennek férje Batthyány Boldizsár voltak a főgazdák. 1571-ben egy fiú gyermekük született, 1573. márc. 21. Katalin nevű leányuk, 1574. szept. 16. György nevű fiuk és 1577. márc. 12. Kristóf nevü fiuk. 1 Katalin nevű leányukat 1573. még Beythe keresztelte és a keresztszülők között már egy új egyházi ember is szerepel, Kulcsár György tanító, aki Posztillájában alsólendvainak mondja magát s első művét száműzetésben (in meo exilio) irta. „Az egyházak, úgymond, nagy szorongattatásban vannak. Az igaz tannak kegyes tanítóit és hitvallóit bebörtönzik, száműzik, némelye­ket máglyára hurcolnak vagy a halál más nemével ölnek meg." Ilyen nehéz időkben jött Kulcsár Bánffy Miklós oltalma alá, aki az ő kedvéért még Hofhalter Rudolf könyvnyomtatót is Lend­vára hívta. Kulcsár három művet irt és adott ki itt. Az első: „Az Halálra való készületről", melyet Bánffy Miklósnak ajánlott (1573. 8. r. 65 levél). A második: „Az Ördögnek a penitencia tartó bűnössel való vetekedése" (1573. 8. r. 48 levél), melyet Zrinyi Györgynek, Kristófnak és Miklósnak ajánlott. Az előszó 1 Takáts S. i. m. 22. Loserth, Aktén und Korresp. I. 363. Hahnekamp, Magy. Konvert. 26.

Next

/
Oldalképek
Tartalom