Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - IX. Kemenesalja.

a felkelésnek az élén maga a prímás, Kanizsay János állott. (Ostffy-levéltár.) Ezen I. Ferenc fia volt Ostffy Miklós hazafias és tudós humanista főpap, akihez Georgius Augustinus Zagabriensis humanista 1465 körül magasztaló és köszönő levelet irt. Ekkor esztergomi nagyprépost és még 1489—93. is Nicolaus Hosthfy mint praepositus ecclesiae s. Crucis de Lelesz említtetik. V. László király ennek kedvéért engedte meg, hogy az Ostffyak a lerombolt kigyókői vár helyett Asszonyfán és pedig most már fenn a dombon („fönt a Cseren") új várat építhettek.

1 1484-ben ellenmondott Bálint nagyváradi püspöknek, ki a premontreiek helyébe a cistercitákat akarta behozni.

2 Miklós fivére, II. Ferenc (1434—67) a Zsigmond utáni zavarokban más magyar főurakkal, kik a nyugattal való kapcsolatot keresték, az osztrák párthoz csatlakozott. Sőt 1459-ben 25 más magyar főúrral (Kanizsay László, Garaí László, Újlaki Miklós, Frangepán István és Márton, Paumkirchner András pozsonyi gróf, Gravenecker Ulrik stb.) részt vett a fiatal Mátyás király ellen való lázadásban is. Ismeretes, hogy Mátyás ellen később a főpapság is, élén Vitéz János prímással, pártot ütött. (Vasm. mon. 188. 1. Pór A. i. h.) III. Ferenc, az előbbinek fia 1485. Beatrix királyné apródja volt. II. Ulászló 1504-ben Osliban és Damonyán birtokot adományozott neki, 1506-ban pedig Sopron megye főispánjának nevezte ki. 1519-ben II. Lajos híve és hadi pénztáros (dicator pecuniarum exercitualium) Vasmegyében, Még Mária királynénak is udvari vitéze volt. Neje alsólendvai Bánffy Petronella, aki Glogaui Margit német hercegnő leánya volt.

3 A középkori Ostffyak történetéből még meg kell említenünk, hogy az Osl nemzetségből vált ki a Kanizsaiak és Viczaiak ága is. Amabból született Magyarország egyik legkiválóbb főpapja, Kanizsay János esztergomi érsek, ki 1395. kapta Rómától a prímási és született pápai követ címét, mint ilyen ő volt az első magyar prímás (f 1418.) A prímás maga még nem a Kanizsai, hanem az eredeti Osl nevet használta (Johannes, filius Johannis 1 így mondja ezt Pór Antal. De Ostffy Miklósnak 1681 után kelt panaszlevele szerint ősei a várat már 1436. Zsigmond király engedélyével kezdték építeni s „szükséges, erős palánkkal körülvették". (Ostffy-levt. Hutter Zs. közi.). 2 Ábel J. Adalékok a magy. humanisták törthez 215 1. Pór A. i. m. és Nagy Iván, Magyarorsz. csal. 3 Nagy Imre, Sopronm. mon. II. 594. 601. Turul 1898. 65. 1.