Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet. Sopron 1924.

ELSŐ RÉSZ. Az egyes egyházközségek története. - VIII. A hegyháti és rábamenti gyülekezetek Vas megyében.

lelkészkedett, az 1649. felavatott Farkas Pál és az 1666. felavatott Leckovics Sámuel 1642. nov. 12-én kerületi gyűlés is volt Guáron. Musay püspök 1661-ben az anyaegyházak közé sorozza. Guary Gergely 1670. nov. 24. Fekete István püspökhöz intézett levélben támogatja a gyülekezet kérelmét, hogy lelkészük hagyássék meg náluk. 1681 után ez is feléledt, mert 1706. Famelius György volt a tanítója, de 1725-ben már nem találjuk az anyaegyházak között.

1 Répczcszentgyörgy. Régi község, már a XIV. században volt plébániája. Innen vették nevüket a Szentgyörgyi Horváthok. Innen származhatott Szentgyörgyi Gábor deák is, Nádasdy Tamás bizalmasa, ki írott emléket is hagyott maga után, 1587-ben jelen volt a hegyfalui gyűlésen s 1591-ben a csepregi kollokviumon Nádasdy Ferenc megnyitója után a latin beszédet ő mondta. (Dörfelben 1587. birtoka volt. Sárkány Antal már 1562. őt tette meg végrendelete végrehajtójának; a bátyja, Szentgyörgyi István még borsmonostori apát volt.) Idevaló lehetett az a szentgyörgyi Tzuchius Márton is, aki lébenyszentmiklósi Deselvics István műve elé irt magyar verset (Lőcse 1639) s akinek gyors távozása miatt (Murányból) panaszkodik 1641. Lethenyey Istvánnak Széchy György özvegye, Homonnay Mária. (Eht. Eml. 194. Payr, Prot. volt-e Nádasdy T. 30.) Répceszentgyörgy is már a XVI. században elfogadta a reformációt. Az 1599. és 1601. évi adójegyzék szerint evang. lelkésze volt, aki 2 forint adót fizetett. Az iváni zsinat 1603. már ide is egyházlátogatókat küldött. Es ez mondta ki, hogy a szentgyörgyiek pásztora (ismeretlen nevű) lupus rapax (ragadozó farkas), hamis tudományú és férges lölkiismeretű, ha a hivek el nem bocsátják, akkor a szeniorok a főmagisztrátus által távolítsák el. Lelkészei között nehéz eligazodnunk, mert ezen kívül Zalaszentgyörgy, Pozsonyszentgyörgy, Vizlendvaszentgyörgy, Szentgyörgyvára és még Sopronmegyében és Muraközben is találunk ilyen nevű községeket. Az 1612. évből két szentgyörgyi lelkészt is ismerünk. Ezek közül Makrocs Sebestyén lehetett répceszentgyörgyi. 1627-ben Eőri Péter volt a szentgyörgyi lelkész, aki részt vett Mesteriben okt. 15. az intai parochia és ennek filiái, Símonyi, Tokorcs és Mesteri ügyében tartott vizsgálaton. 1630—1632-ben Mátyus Jánost találjuk itt, 1 Adattár VI. 91. Vasm. mon. 38. 567. Eht. Eml. 67. 73. 79. 84. 96. 128. 131. 132, 147. 270. Egyet, levtár la 7, 154. Ker. jkv. I. 49. II. 65. 66. 135. 184. 287. 359.